Csak én érzem úgy, hogy a régi érettségi feladatsorok sokkal nehezebbek, mint a mostaniak?

A mateknál biztosan így van, a többinél nem tudom.

Bár próbálják belőni évről-évre ugyanazt a szintet, de mondjuk egy 10 éves ugrásnál már meglátszik, hogy a későbbi érettségi sokkal könnyebb.

Én tavaly érettségiztem. Én is nagyon sok gyakorló feladatsort megoldottam, régebbieket is egészen 2005-ig és mostaniakat is és nagyrészt én is ezt éreztem. Azt gondolom, szerencsém volt, mert persze tanultam, készültem, de nem estem túlzásba, ennek ellenére tök jó eredményeim lettek, főleg írásbelin.

Az mondjuk szerintem röhej, hogy 25%-tól már 2-es, sőt, írásbelin elég a 12%-ot elérni, hogy az ember mehessen szóbelizni, tehát az sem rögtön bukás, az emelt meg 60%-tól 5-ös. Egyetemen meg a nagyon minimum az 50%, amikor megvan a 2-es, de nálunk 60% a legtöbb esetben. Azt hiszem gimiben a dolgozatoknál is kellett úgy olyan 40%, hogy átmenjünk.

Viszont amit a haverjaid tapasztalnak az egyetemmel kapcsolatban, annak én pont az ellenkezőjét tapasztalom, de ebből még nem lehet levonni semmit. Pont ezen gondolkodtam. Én egyetemre járok, mondjuk azt, hogy közepes erősségű szak, nagy egyetem, ELTE. A szüleim ugye kb. 30 éve voltak az én helyzetemben, igaz, ők főiskolára jártak, nem egyetemre, nem tudom, hogy mekkora volt akkor a főiskolák és az egyetemek között a különbség. Apám gépészmérnökire járt, anyám eleinte tanárképzőre, később közgázra. Apám nyáron kijelentette, hogy meglátom majd, hogy az egyetem semmivel nem nehezebb, mint a középiskola, anyám meg azt mondta, hogy meglátom majd, hogy azért nem kell majd megszakadni. Amikor apámnak mesélek az egyetemről, kb mintha mindig bizonygatni akarná magának, hogy jól gondolta, amit mondott, mert olyanokat kérdez, hogy "De annyira nem nehéz, ugye?", "Azért nem kellett rá olyan sokat tanulni, nem?" (zh-ra). Dehogynem. Az, hogy nem lenne nehezebb, mint a középiskola, hatalmas baromság, jobban szeretem, mint a gimit, de sokkal nehezebb, rengeteg a tananyag, sok órám is van, minden nap le kell ülnöm a fenekemre itthon is foglalkozni valamivel (gimiben ez nem volt így), sokszor azt érzem, soha nem érek a végére, nagyon sokat kell tanulni, sokat kell foglalkozni az egyetemmel, az, hogy ne lenne nehéz, hülyeség.