Milyen módszerrel lehet eredményesen tanulni?

Nagyban függ attól, hogy mit. Például a matekot ne lehet úgy tanulni, mint az irodalmat. Viszont bármit tanulsz, egy közös van bennük; érdemes hozzáértővel (jelen esetben a töritanároddal) konzultálni, illetve megkérni, hogy jelölje ki az irányt (mivel kezd, utána mivel folytasd, közben mire figyelj oda, stb.).

Ha ez megvan, akkor mindenkinek magának kell a rendszerét felépítenie a tanulásra. Viszont minél többet foglakozol vele, annál messzebb tudsz benne eljutni.

Értsd, amit tanulsz.

A fejezetcímek, alcímek általában logikusan követik egymást. Fusd át ezeket, legyen egy vázad arról, hogy miről fog szólni az adott tananyag. GOndold át, hogy mit tudsz róla előzetesen.

Ha vannak ábrák, folyamatábrák, térképek, akkor azokat is nézd hozzá, a folyamatábrákat (miután a szöveggel végeztél párszor) elkezdheted felrajzolni, és addig ismételni, amíg te magad is elsőre fel tudod skiccelni. (És nem árt ha ennek mentén el is tudod magyarázni.) Ez elsőre baromi nehéznek tűnik, de meglepően rövid gyakorlással el lehet jutni oda, hogy féloldalas képleteket, folyamatábrákat fejből felrajzolsz. Ez részben fotómemória, részben a megértés, de mivel a kép segíti a felidézést és mutatja a kapcsolatokat, ok-okozati összefüggéseket, ezért oda-vissza működik, egymást erősítve.

Segíthet, ha a kulcsszavakat, kiírod a bekezdések mellé. Nem aláhúzni mindent, meg mindent is három féle sorkiemelővel, mert akkor csak színeződ lesz, nem tankönyved, és könnyen abba a hibába esel, hogy valamiért minden fontos...

A tétel szerinti tanulásnál ez sokkal alaposabb tudást ad, hisz a megértés az alapja. Emellett nem kis fiókokban gondolkodsz, ezért a tankönyv különböző részeiben (vagy akár más tantárgyakból tanultak) lévő információk, adatok, összefüggések is eszedbe juthatnak, ami segíthet esetleg hiányzó részek "menet közbeni kitalálásában". Nem jössz zavarba akkor, ha belekérdeznek, vagy ha tök mást kérdeznek.

Szóval előzetes áttekintés, saját meglévő tudás átgondolása a témáról, az olvasott anyag folyamatos összevetése, logikus továbbgondolása (miért? miért pont így? miért nem máshogy? miért pont akkor?, mi lenne, ha nem így lenne?). Az ábrák használata a felidézésben.

Utána összegzés. Ha vannak lecke végi kérdések, akkor annak megválaszolása. Az anyagot valóban elmondani, nem pedig "aha, ez megvan, ezt tudom..." - Nem! Tessék megfogalmazni, értelmesen elmondani! Akkor érted igazán, ha egy hatévesnek is el tudnád mondani.

Műszaki tantárgynál is van egy felépítése a tananyagnak. Fejezetcímek, témakörök. Ezek ugyanúgy használhatók tételként, mintha lennének megadott tételeid.

Tényleg érdemes konzultálni a tanárral, mert attól, hogy emelt érettségi és esetleg nincsenek konkrétan kiadott tételek (amit kétlek), akkor is ugyanúgy vannak valamilyen szempontok, téma csoportok, amik alapján vizsgáztatnak, kikérdezik és értékelik a válaszaidat.

A tanárodnak meg az a dolga, hogy felkészítsen, ezért tud adni neked legalább támpontokat hozzá, hogy miből készülj fel - meg az sem ártana, ha abban is tudna segíteni, hogyan tudod az anyagot megtanulni...

A memóriája mindenkinek működhet máshogyan. Lehet, hogy van akinek a magolás, újraolvasgatás működik. Általában azonban eredményesebb a tanulás, ha nem csak egy féle formában, szövegesen tanulsz, hanem minél több érzékszervet sikerül stimulálni, miközben a tananyagot elsajátítod.

Erősen ajánlott a tananyag olvasása közben saját, kézzel írott jegyzeteket készíteni, mert azzal, hogy le is írod az anyagot, az emlékezetedbe is jobban bevésődnek. Ha nem csak szolgaian leírod az olvasottakat, hanem a saját szavaiddal átfogalmazva írod le, azzal is összetettebb feldolgozáson megy keresztül az agyadban, jobban bevésődik az emlékezetedbe, mintha csak elolvasnád. (Ezért is szokás kiadni a tételek kidolgozását, mert a puszta olvasással messze nem marad meg annyira az anyag, mint ha a tanagyag átolvasása után újragondolás, átfogalmazás, tartalmi feldolgozás is történik. Ezért nem segítik, hanem szívatják magukat, akik saját tétel kidolgozás helyett másoktól kapott tételeket csak olvasgatnak - vagy még azt is ellógják.)

Érdemes a kézzel jegyzetelés mellett ábrákat, rajzokat, grafikus emlékeztetőket készíteni, akár a szöveges dolgokat képileg megfogalmazni, mert ezzel az agy vizuális területei is jobban stimulálódnak, könnyebben kötni tudja az emlékezeted az olvasott szöveget, adatokat valamilyen vizuális kötődési ponthoz.

Ókori beszéd memorizálási technika, de a tananyag elsajátításánál is segíthet az elmepalota módszer. Elképzelsz egy gazdagon feldíszített házat, szép palotát és a tananyag különböző részeit képzeletben elhelyezed a palota különböző részeiben, így egy (képzelt) vizuális elemhez tudod kötni, hogy előbb a bejáratnál megkoronázták a királyt, aztán az emeletre vezető lépcsőn volt, hogy elvette a királynét, utána az emeleten volt, hogy megszületett a gyerekük, stb. Így könnyebb lehet egyes dolgok sorrendjét, egymáshoz való viszonyát megjegyezni.

Sokat segíthet akármilyen tananyag esetén a főleg szótanuláshoz használt memória kártya módszer. Felírod a tananyagot egy csomó kártyára. A kártya egyik oldalán egy kérdés a tananyag egy részéről, a másik oldalán a válasz, esetleg egy emlékeztető kép, hogy a választ letakarva emlékeztessen, így mindjárt két lépcsőben tesztelheted a tudásodat, hogy jól megjegyezted-e az adott dolgot.

Ha tudod a választ a kérdésre, akkor a pakli végére teszed, hogy csak később jöjjön fel újra (hiszen most már tudtad). Ha nem tudod a választ, akkor a pakli közepére teszed be, hogy hamarabb újra feljöjjön és így megint lehetőséged legyen ismételni.

Műszaki dolgoknál segíthet, hogy sok minden kézzel fogható, tapintható. Ha volt a kezedben sorjás munkadarab, aztán a sorját lereszelted, az éles sarokra tettél egy 0,5 mm letörést, akkor sokkal könnyebben meg tudod jegyezni, hogy ezt a műszaki rajzon hogyan kell jelölni, mint ha csak elmesélik, de sosem fogtál még a kezedben reszelőt.

Az sem hátrány, ha tanulás előtt ráhangolódsz valahogyan a tanulásra, kizárod a külső zavaró tényezőket, akár elkülönített tanuló helyen tanulsz, nem ugyanott, ahol egyébként dolgozni, vagy szórakozni, kikapcsolódni szoktál.