Mi számít fogyatékosságnak a többletpontok szempontjából?

Nem, cukorbetegségért például biztos nem kap az ember. De megkerestem neked a hivatalos tájékoztatást.forrás: felvi.hu

A fogyatékosság miatt 40 többletpont jár minden alapképzésen, egységes, osztatlan képzésen, illetve felsőfokú szakképzésen. A hatályos jogszabályok szerint fogyatékossággal élő az a jelentkező, aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességgel élő. Amennyiben a jelentkező nem fogyatékosságot, hanem kizárólag betegséget (pl. cukorbetegség, szénanátha, ételallergia) igazol, többletpont nem adható.

Érzékszervi fogyatékosok:

- hallássérültek

Hallássérültnek nevezzük azokat a személyeket, akiknek hallásküszöb értéke mindkét oldalon a beszédfrekvenciákon 40 dB felett van, és ezt audiológiai állomás igazolta. A hallássérültek lehetnek nagyothallók és siketek.

- látássérültek

Látássérültnek nevezzük azokat a személyeket, akiknek látássérülése legalább 67%-os. Súlyosabb formája a vakság, enyhébb formája a gyengénlátás.

Testi fogyatékosok:

- mozgássérültek

A mozgássérülés lehet veleszületett, esetleg a születés folyamán, akár a későbbi életszakaszban, vagy baleset következtében létrejött károsodás, melyek gyakori jellemzője a bénulás, a görcsös túlmozgás, a végtaghiány, beszédzavar, melyeket egyéb sérülések is kísérhetnek.

Beszédfogyatékosok

A beszédakadályozottság egyik legjellemzőbb jele, ha hiányzik vagy torzul a hangzó beszéd, zavart lesz a kiejtés, megváltozhat a beszédhangok színezete is. Jelentősen változhat a beszéd ritmusa, ami maga után vonja a dadogás-hadarást. Később ezek a nyelvi problémák leggyakrabban a nyelv írásbeliségében fordulnak elő, mint diszlexia, diszgráfia. Ugyancsak súlyos beszédfogyatékosság a motoros diszfázia, szenzoros diszfázia.

Autisták

Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg.

Megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességgel élők

A kategória meghatározása - elsősorban a tudományterületi átfedések miatt - a szakirodalomban sem egységes. A teljesség igénye nélkül néhány fontosabb és ismertebb részterület kiemelhető: olvasási zavarok (diszlexia), írási zavarok (diszgráfia), helyesírási zavarok (diszortográfia), számolási zavarok (diszkalkulia), viselkedési zavarok (pl. hiperaktivitás, figyelemzavarok stb.).