Hogyan lehetek a magyar mérnöki kamara tagja?

Nem tudom pontosan.. de valószínű már hallgatóként is lehetsz. Nem kell doktori ez hülyeség..... lényeg,hogy mérnöki végzettséged legyen. De komolyan ilyen nehéz megkeresni az a honlapot?

Gyk: [link]

[link] ?page_id=1623

Út a Kamarába

Hogyan szerez a fiatal mérnök szakmagyakorlási

jogosultságot?

1. A jogosultsághoz kötött mérnöki tevékenységek

Az önálló, felelős

- szakértői,

- építmény tervezői,

- építési műszaki ellenőri,

- felelős műszaki vezetői (építésvezetői)

szakmagyakorlási tevékenységet Magyarországon csak az végezheti, akit erre (illetékessége szerint) a mérnöki vagy az építész kamara jogosított és szerepel a jogosultsággal rendelkezők kamarai hivatalos névjegyzékében (www.mmk.hu). Teljesítenie kell az előírt továbbképzést is. Meghatározott mérnöki szakmagyakorlási és szakterületre (pl. tartószerkezeti, vízimérnöki, villamos-mérnöki, gépészmérnöki, vegyészmérnöki, épületgépész, energetikai, gáz-olajmérnöki, bányamérnöki, stb.) érvényes a jogosultság.

Vállalat is csak jogosultsággal rendelkező (anyagilag és büntető jogilag is) felelős személy útján végezheti a tevékenységet. Pl. tervezőiroda csak olyan tervdokumentációt készíthet, amelynek minden szakterületi tervdokumentáció-fejezetét (annak terveit, számítását, műleírását, stb.) a szakterületre tervezői jogosultsággal rendelkező felelős tervező készítette, írta alá. A mérnöki munkára nem jogi, hanem természetes személy kell, hogy szakmailag felkészült legyen; nem a cégnek van diplomája. Ha mérnöki hibából súlyos baleset következik be, nem a vállalkozó cég, hanem a felelős mérnök kerül börtönbe; a vállalat is felel érte, de másként.

Jogosultsággal még nem rendelkező mérnök társtervezőként vehet részt a tervezésben.

A jogosultságokat építészeti és azzal rokon (pl. belső építészet, kerttervezés) építész kamara, az összes többi (építő-, gépész-, villamos-, közlekedési-, vízi-, bányamérnök, stb.) szakterületre mérnöki kamara állapítja meg.

Magyarországon csak építmény tervezéséhez, de ahhoz szinte minden esetben és minden szakterületen kell tervezői jogosultság; a darupálya gerendáját és a sínt csak tartószerkezeti, áramellátását építmény-villamosmérnöki tervezői jogosultsággal szabad megtervezni. A pályán mozgó híddaru nem építmény, hanem gép; tervezése nincs jogosultsághoz kötve.

Az építési műszaki ellenőri és a felelős műszaki vezetői tevékenységet nem csak felsőfokú, hanem szakirányú középfokú végzettségűek is végezhetik. A jelentős építményeknél azonban a felsőfokú végzettség általában szükséges, vagy legalább is piaci előnyt biztosít.

2. A mérnöki szakmagyakorlási jogosultság megszerzésének feltételei

2.1 Tervezői és szakértői jogosultságok

Vonatkozó jogszabály a 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: K.r.). A követelményeket és az eljárást legcélszerűbb a kamara honlapján levő: „MMK Építmény tervezői, szakértői jogosultsági szabályzat”-ból (a továbbiakban: Szabályzat) megismerni.

A jogosultság megállapításához követelmény:

- rendezett kamarai tagság,

- a szakmai követelmények kielégítése.

A jogosultság megszerzésének szakmai követelményei:

- szakirányú végzettség,

- szakmai gyakorlat,

- jogosultsági vizsga.

2.1.1 A végzettség felsőfokú kell, hogy legyen.

Legalább 10 féléves tantervű (okl. mérnöki, ill. mester szintű) végzettség kell a szakértői jogosultsághoz, továbbá a tartószerkezeti tervezői és a településtervezési jogosultsághoz. Egyéb szakterületeken az alapszintű (BSc) és főiskolai végzettség is elfogadható. A végzettség képzési célja, valamint szakja, szakiránya feleljen meg a szakterületnek.

A kapható jogosultságokat a Szabályzat 1. mellékletében levő táblázatban találjuk meg. A kamara 25-féle tervezői jogosultságot tart nyilván. Ezek közül viszonylag sok az, amihez építőmérnöki végzettség szükséges. Nem építő-, hanem pl. gépész-, villamos-, vegyész-, földtudományi-mérnöki végzettséggel 17-féle jogosultság szerezhető meg.

A K.r. felsorolja, hogy melyik jogosultsághoz melyik végzettség (és szak) minősül szakirányúnak, pl. az energetikai tervezői jogosultsághoz: energetikai mérnöki (BSc) vagy okl. energetikai mérnöki (MSc) diploma.

A Szabályzat (és a www.mmk.hu kamarai honlap külön is) közli (a 2009 áprilisában befejeződő kidolgozást követően) az egyes jogosultságokhoz a tárgyakra, tárgycsoportokra kidolgozott kredit-követelményt. Akinek a leckekönyvvel igazolt képzettsége kielégíti a kredit-követelményt, annak a végzettsége a jogosultság megszerzéséhez szakirányúnak minősül. Nem szükséges, hogy a diploma megnevezése megegyezzék a jogszabályban megadottal. Beszámítható minden akkreditált felsőfokú oktatási intézményben szerzett, eredményes vizsgával lezárt teljesítmény. A nem kredites rendszerben tanult tárgy esetében egy félévóra egy kreditnek ismerhető el. Így pl. az enegetikai tervezői jogosultsághoz gépészmérnöki vagy villamosmérnöki végzettség is megfelelhet, de esetleg némi kiegészítő tanulmányok árán.

A magyar felső-oktatási intézményekben általában lehet a hallgató által kért tárgyakat (posztgraduálisan, némi tandíj mellett, egyesekben levelezőként is) elvégezni; nem szükséges szakmérnöki kurzusra beiratkozni.

2.1.2 A szakmai gyakorlat tervezői jogosultsághoz teljes egészében a szakterületnek megfelelő tervezési gyakorlat kell, hogy legyen. A szakértői jogosultsághoz a K.r.-ben felsorolt 11-féle tevékenység tudható be a szakmai gyakorlatba.

A megkövetelt szakmai gyakorlati idő

– tervezői jogosultsághoz

= BSc, ill. főiskolai végzettséggel: 7 év

= MSc, ill. okl. mérnöki végzettséggel: 2 év

– szakértői jogosultsághoz: 8 év

Csak a diploma megszerzését követő szakmai gyakorlat vehető figyelembe.

A legtöbb mérnöki szakterületen az MSc szintű, ill. okl. mérnöki végzettségűeknek 2 év gyakorlat megszerzése után „korlátozott körű” tervezői jogosultságot adunk, ami csak meghatározott egyszerűbb létesítmények önálló tervezésére jogosít. További 3 év (összesen 5 év) tervezési gyakorlattal kapható meg a „teljes körű” (a szakterületen minden feladatra kiterjedő) tervezői jogosultság.

2.1.3 A jogosultsági vizsga anyaga a szakmagyakorláshoz szükséges jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi ismeretekre terjed ki. Nem az egyetemi tananyagból vizsgáztatunk, hanem azokból az előírásokból, amelyek ismerete a szakmagyakorláshoz szükséges, de nem kötelező egyetemi tananyag.

Az előírásokat nem kell megtanulni, szövegük vizsga közben használható. A vizsgázónak meg kell találnia a kapott kérdésre választ adó előírást, és bizonyítania, hogy helyesen értelmezi.

2.2 Építési műszaki ellenőri (ME) és felelős műszaki vezetői (MV) jogosultságok

Vonatkozó jogszabály: a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Émer.). Teljes szövege olvasható a kamarai honlapon a szabályzatok között.

A tevékenység végzéséhez jogosultsággal kell, de kamarai tagsággal nem kell rendelkezni.

A jogosultság megszerzésének szakmai követelményei:

- szakirányú végzettség,

- szakmai gyakorlat,

- jogosultsági vizsga, (ami hasonló a 2.1.3 alatt ismertetetthez).

Az Émer. 1. melléklete felsorolja az egyes felelős műszaki vezetői jogosultságokat, a megkövetelt végzettség megnevezését, az előírt gyakorlati időt. Általában többfajta végzettséggel megkapható ugyanaz a jogosultság. Az Émer. 2. mellékletében találjuk meg az építési műszaki ellenőri jogosultságokat.

Az ME és MV jogosultságok több fokozatúak; az alacsonyabb fokozat korlátozott tevékenységi kört biztosít. A felsőfokú végzettségűek a legszélesebb jogokat biztosító jogosultságot szerezhetik meg. Az alacsonyabb jogosultsági fokozatokat technikusok és mestervizsgával rendelkező iparosok részére állapítják meg. (Pl.: az az építési műszaki ellenőr, aki szakirányú középfokú képesítéssel rendelkezik, csak a közbeszerzésekről szóló törvényben az építési beruházásokra megállapított nemzeti értékhatárt el nem érő beruházások esetében láthat el műszaki ellenőri tevékenységet).

A végzettségi követelmények némileg „lazábbak”, mint a tervezői jogosultságnál, például a legszélesebb jogokat biztosító jogosultságot felsőfokú technikusok is megszerezhetik, ha építőmesteri kiegészítő képzésben részesültek. A mérnöki végzettségek esetében csak a végzettség szakterülete (pl. építőmérnök, vagy villamosmérnök) van követelményként előírva, de a végzettségen belüli szakiránya tekintetében nincsen megkötés, és egyfajta végzettséggel többfajta jogosultság is megkapható. A megkövetelt szakmai gyakorlati idő igazodik az eltérő végzettségi szintekhez, és a szükséges gyakorlati idő általában rövidebb, mint a tervezői jogosultsághoz.

A tervezői jogosultsághoz előírtnál szigorúbb a végzettségi követelménye annak az építési műszaki ellenőrnek, aki az ún. „magasépítési” szakterületek (épület, illetve a hozzá tartozó műtárgy, kiszolgáló építmény) építésével foglalkozik: neki az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ-s képzés) szereplő építési műszaki ellenőr szakképesítéssel is kell rendelkeznie; ez költséges és fáradságos tanulmányi többlet-kötelezettség. Terheli az építési, az épületgépészeti és az épületvillamossági műszaki ellenőröket. Cserébe őket felmentik a jogosultsági vizsga alól akár felelős műszaki vezetői, akár építési műszaki ellenőri jogosultságot kérnek a szakterületen.

3. Tanácsok az egyetemi tárgyválasztáshoz

Ha az egyetemi hallgatónak van elképzelése arról, hogy mérnökként mivel akar majd foglalkozni, érdemes „célratörő” módon tárgyat választania.

Jogosultsághoz kötött tevékenység választása esetén nézze meg a kamarai honlapon a végzettségi követelményeket.

3.1 A ME és MV szakmagyakorláshoz a mérnöki végzettség általában szakirányú a diploma szakához igazodó többfajta jogosultsághoz. E pályaválasztás esetén általában nem merül fel tárgyválasztási szempont.

3.2 Tervezői, szakértői tevékenységhez, ha olyan diplomát szerez, ami – megnevezése alapján, a szakirányt is beleértve – a K.r. szerinti végzettségi követelményt kielégíti, a kedve, érdeklődése szerint választhat tárgyat.

Ha olyan diplomát szerez, aminek szakirányú voltát a kamarai kredit-követelmény alapján kell megítélni, igyekezzék a tárgyválasztásnál a kredit-követelményt alapul venni. Ugyanez érvényes, ha egy végzettséggel két „szakmailag rokon” szakterületen is szeretne jogosultságot szerezni. Szabad az egyetemi tanulmányok során (költségmentesen) a kötelező kreditszámon felül 10 százalék többletkreditnyi tárgyat felvenni; éljen ezzel a lehetőséggel is. Úgy válasszon tárgyat, hogy a posztgraduálisan pótlandó kreditek szempontjából legyen kedvező a helyzete.

Például a szerkezeti szakirányos építőmérnöki tanulmányok során lehet olyan célirányosan felvenni a választható tárgyakat, hogy a végzettség elfogadható legyen a geotechnikai tervezői jogosultsághoz is. Ugyanez más jogosultság-párokra is igaz lehet.

Dr. Korda János