Mit tegyek mostmár? Bukni fogok, holott tanultam nem keveset? Egyre rosszabbak a jegyeim, pedig nem vagyok buta?

Családi problémák teljesen leszívtak most ősszel. 10-es vagyok egy erős gimnáziumban. Világ életemben 4-es körüli átlagom volt, és 8. óta folyamatosan romlik. Most ott tartok hogy több kettesem lesz, kettőből bukásra állok, négyesem szinte nem is lesz.

Nyelvtan heti egy óra van. Abból eddig 2 vagy 3 órát tartott meg a tanár (mindig közbejött valami,osztályfőnöki,fogorvos,vagy bármi) és így íratott témazárót, nem is volt sok anyag. 5 órán keresztül magoltam, a tz-m egyes lett. Irodalom ugyanennél a tanárnál kettes lett, pedig a 70%-át puskáztam a többi jó lett. Mindenből így vagyok. Akármennyit tanulok nem sikerül. Már gyűlölöm az iskolát, a folyamatos kudarcok miatt szinte a sírógörcs jön rám mikor elő kell vennem a tankönyveimet. Nem vagyok buta. De azok az anyagok amik ott vannak az iskolában, már egyáltalán nem érdekelnek. Egyrészt a kudarcok, családi problémák miatt, másrészt mert én az állatokat szeretem, lovagolni szeretek, a természetben szeretek lenni, mozogni szeretek, és nem ülni és tömni magamba az olyan dolgokat amik teljesen hidegen hagynak.

Nagyon feszengek a jövőm miatt, mi lesz belőlem?

Valaki tudna valamit ajánlani, vagy saját példát felhozni? Mit tegyek?

Azt nem mondom h túlzásba viszem a tanulást, van, hogy elő se veszem a könyveket, de azért ha felelés, vagy dolgozat van szoktam rá tanulni de semmit sem ér. Főleg a magolósak nem. Az értősek mennek, ha TÉNYLEG jól elmagyarázza a tanár és otthon magamtól is rá tudok jönni a dologra.

Olyan kétségbeesett vagyok! Egész nap feszengek, mi lesz, mikor a szüleim meglátják a kettes érettségimet? Apámnak 3 diplomája van, ezer végzettsége, nagyra vitte az életben, anyámnak kettő, ő is végzett főiskolát, én meg..mehetek kukásnak, meg takarítónak.. :(