Kezdőoldal » Közoktatás, tanfolyamok » Egyéb kérdések » Ha egy lufit elengedünk akkor...

Ha egy lufit elengedünk akkor az ugye, elkezd repülni. Ennek mi a fizikai magyarázata?

Figyelt kérdés

2015. jún. 4. 21:05
 1/6 anonim ***** válasza:

Attól függ. mivel töltött.

1./ hidrogénnel/héliummal.

Mindkét gáz könnyeb a levegőnél, tehát kisebb súlyú, mintha a gumugömbben levegő lenne.

Ez ugyanazt a jelenséget eredményezi, mint mikor parafa-dugót teszel vizbe.

2./ levegővel töltött, de a nyakát (bekötés nélkül) elengeded.

A hatás-ellenhatás repíti el. (Rakéta!)

2015. jún. 4. 21:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
Ez így önmagában nem igaz. Ha egy levegővel megtöltött lufit elengedünk, az leesik a földre, csak akkor repül el, ha viszi a szél. A héliummal töltött lufi fog csak felrepülni. Nézz utána, miben más a hélium, mint a levegő!
2015. jún. 4. 21:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:
Tökéletesen igaz, amit az első írt, engedtél már el lufit úgy, hogy nincs bekötve a szája? Szépen repül az :D
2015. jún. 5. 14:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 Hominida ***** válasza:
Gyakran látom azt a kis tévedést, amely szerint az AKCIÓ–REAKCIÓ jelenségét "hatás–ellenhatás"-nak hívják. Az utóbbi Newton III. törvényének a neve, amely kimondja, hogy egy test erőhatása egy másik testre elkerülhetetlenül ellenerőt hoz létre. A lufis dolog végül is megmagyarázható ezzel is, ha belevesszük Newton II. törvényét is, de nem lesz nyilvánvaló, hogy a kifújt levegő miért fejtene ki ellenerőt a lufira. Ehelyett a magyarázatot az IMPULZUSMEGMARADÁS törvényére érdemes alapozni, vagyis hogy a lufi–levegő rendszer összimpulzusa nem változhat. Ha a levegő mozogni kezd, akkor impulzusa lesz, és ezt a változást lufiban létrehozandó impulzusnak kell kiegyenlítenie, ami egyenértékű azzal, hogy a lufinak az ellenkező irányba kell mozognia. Ezt a jelenséget hívják "akció-reakció"-nak, és a reaktív hajtás, a rakétahajtás fogalmilag erre támaszkodik.
2015. jún. 5. 22:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:

Ez kb. mind igaz, de a Newtoni fizika rendszerében a hatás-ellenhatás törvénye az egyik axióma, mely általánosan igaz, míg az impulzusmegmaradás az axiómákra épülő, azokból levezetett tétel zárt rendszer esetére, tehát kevésbbé általános. Jelen esetben a lufi+kiáramló levegő rendszer zártsága eléggé közelítő, lévén kicsi a tömeg, nagy a felület, így számottevő légellenállás jelenik meg egy rakétához képest a többi erőhatáshoz mérten.


Ergo a hatás-ellenhatás törvényére hivatkozni nem hibás.

2015. jún. 5. 23:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 Hominida ***** válasza:

Nem, nem hibás. Csak a kevésbé érzékletes és kevésbé frappáns megközelítése ennek a problémának. Mondhatnánk úgy is, hogy ízlés dolga.


De én elsősorban annyit akartam szóvá tenni, hogy a hatás–ellenhatás törvénye, tétele nem keverendő az akció–reakció jelenséggel, bármennyire is könnyen áll rá az ember szája.


Mondtam, az utóbbi megmagyarázható az előbbi felhasználásával, de mindenképpen kell a dinamika alaptörvénye is, legalább. Akkor pedig úgy járunk el gyakorlatiasabban, ha az alaptételekkel bizonyítható speciálisabb tételeket használjuk ott, ahol pont arról van szó. Ahogy ezt a matematikában is rutinszerűen csináljuk.


Az impulzusmegmaradás törvénye nem bizonyítható. Az is axióma, kísérleti igazolású alaptétel.


"Jelen esetben a lufi+kiáramló levegő rendszer zártsága eléggé közelítő, lévén kicsi a tömeg, nagy a felület, így számottevő légellenállás jelenik meg egy rakétához képest a többi erőhatáshoz mérten."


A rakéta és a lufi között igazán nincs sok lényegi különbség. A lufi nagy légellenállása csak egy tényező, amely egy áramvonalas burkolattal töredékére csökkenthető. A kifújt levegő kis tömege még kevésbé ok arra, hogy a jelenséget elkülöníteni próbáljuk a reaktív hajtás alappéldájától, a rakétától. A rakéta hajtóművén kiáramló égésgáz tömege sem nagy, ha csak annyi ideig nézzük, mint amennyi idő alatt egy lufi "kifúj". Épp ezért érdemesebb legalább kezdő fokon a gáz összimpulzusát nézni a molekulák gyorsítására kifejtett erők folytonos ellenereje helyett, hiszen pont az a lényeg, hogy a kis tömeget nagy sebességgel szorozva kapunk megfelelő hajtóerőt. De ez tulajdonképpen nem vita, hanem inkább mindkettőnk nézőpontjának az egymás mellé sorolása.

2015. jún. 6. 01:01
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!