Magyar érettségin melyiket érdemes választani?

Novella elemzés szempontjai:

-Cím (tematikus/rematikus)

-Cselekmény röviden

-Tér/Idő-helyszín

-Elbeszélésmód

-Szereplők bemutatása (Külső-belső tul., életkor emberekhez val viszony, anyagi helyzet...)

-Szerkezeti egységek

-Stílusirányzat, hangnem

-Motívumok, szimbólumok

Érvelés szempontjai:

-Utalás az idézetre

-Saját vélemény megfogalmazása

-A probléma lehetséges megközelítései

-Irodalmi, filmes egyéb feldolgozásos művek említése

-Cáfolat figyelembe vétele

-Cáfolat cáfolata

-Saját vélemény megerősítése

Verselemzés szempontjai:

-Történelmi háttér

-Cím

-Műfaj

-Szerkezeti egységek

-Filozófiák

-Költői képek (hasonlat, megszem., metonímia, szinegdoché, szimbólum, allegória)

-Alakzatok (ismétlés, ellentét, kihagyás, felcserélés)

-Stílus

-Rímképlet

-Rímelés

-Verselés

-Vélemény

Találtam a füzetembe MÁSIK ÉRVELÉSI szempontokat szerintem ez jobb:

-Címet adunk a fogalmazásnak

-Álláspontunk megfogalmazása a kérdéssel kapcsolatban

-Utalás az idézetre

-Érveket sorakoztatok fel az álláspontom igazolására

-Szót ejtek az álláspontom cáfolatáról

-Cáfolat cáfolata

-Újra megerősítem a véleményemet

Mikor műelemzést írunk, vegyük figyelembe a következő formalitásokat:

Az elemzést bekezdésekre kell tagolni, emellett betartani a hármas egységet: a bekezdést általában tételmondattal kell kezdeni, amely magában foglalja a bekezdésekben tárgyalt téma egészét. A tételmondat kifejtéséből áll a bekezdés tartalma. Egy bekezdés általában 5-8 összetett mondatból áll, a bekezdés lezárása pedig utaló mondattal történik, aminek feladata az átvezetés a következő bekezdéshez, tartva ezzel az elemzés gördülékenységét és logikai menetét.

•Bevezetés: feladata nem az életrajz, hanem a költő pályájának általános bevezetése, költészetének világirodalmi elhelyezése. A stílustörténeti behatárolás problémás lehet, ha egy költőt nehéz korstílushoz kötni, ez esetben azonban jelezni kell, hogy az elemző felismerte a problémát. A bevezetés általában egy bekezdésből áll.

•Tárgyalás: több bekezdésre érdemes tagolni. Itt a mű konkrét elemzése a feladat, ezért érdemes idézetekkel alátámasztani a saját gondolatainkat minden olyan helyen, ahol vélekedésünk nem a mű teljes egészére, hanem egy konkrét egységre, például versszakra vagy bekezdésre, esetleg fejezetre vonatkozik.

•Befejezés: egyfajta összegzést érdemes írni mind az elemzett mű, mind a költő, mind pedig saját vizsgálódásunk végszavaként. A befejezés - a bekezdéshez hasonlóan - általában egyetlen bekezdésből áll, s fontos célja, hogy megnyugtassa az olvasót. Nem szabad, hogy az elemzésünket tanulmányozók úgy érezzék, hogy lezáratlan, konklúziót nélkülöző elemzést kellett olvasniuk.

Egy mű elemzésének talán egyik legfontosabb mozzanata a stíluselemzés, melyen keresztül szinte az egész műről átható képet kaphatunk. A stíluselemzés valamely írásmű külső, formai, mindenekelőtt nyelvi-stilisztikai sajátosságainak vizsgálata. E vizsgálat során nem szakadhatunk el a szöveg alkotójának egyéniségétől sem, sőt esetenként tekintettel kell lennünk a szerző által "elsőként célba vett" olvasó "igényszintjére" is. A stilisztikai vizsgálat mindig csak a nyelvi analizálást jelenti, ezért csak kiegészítő része lehet a komplex elemzésnek.[2]

Az elemzés főbb fajtái a következők:

•A generikus elemzés a művek vizsgálatához figyelembe veszi az alkotó személyiségét, ismereteit és életkörülményeit, a mű keletkezési adatait, az alkotás társadalmi és történelmi meghatározottságát. Érdemes ezt a módszert használni, ha bőséges adat áll a rendelkezésünkre, viszont ügyeljünk arra, hogy a stilisztikai szempontoktól ne távolodhatunk el túlzottan. [2]

•A szubjektív elemzés, melynek során saját közvetett, közvetlen tapasztalatainkon keresztül elemzünk egy művet. Csak akkor szabad egy művet ily módon elemeznünk, ha van kialakult esztétikai és stilisztikai világképünk és ismeretünk. [2]

•A pszichológiai elemzés során azt figyeljük meg, hogy milyen élményeket vált ki bennünk a mű, másrészt azokat a lelki folyamatokat kell elemeznünk, amelyek vélhetően a mű sajátosságait létrehozták. Itt részben a szerző, részben a szereplők pszichéjére gyakorolt hatásokat vizsgáljuk. [2]

•A strukturalista elemzés a szöveget olyan zárt rendszerként kezeli, amelynek az elemei egymástól is és a rendszer egészétől is egyszerre meghatározottak. Ez a zárt struktúra rétegekből áll, így vizsgálhatjuk ezek hierarchikus szerkesztettségét, illetve lineáris felépítettségét is. A legkisebb vizsgálandó elem a közlésegység: a szintagmától a mondatig terjedő kifejezési egység [2]. Szintagma: szószerkezet; két vagy több morfémának, szóalaknak jelentésbeli és/vagy nyelvtani kapcsolata a szövegben. [6]

•Végül az informatikai elemzés, mely a kommunikációelméletnek megfelelően üzenetnek tekinti a műt, ezért megfejtéséhez tudnunk kell, hogy milyen a viszonya a jelrendszerhez. A módszer alkalmazásához jól kell ismernünk ezeket a jelrendszereket, de azokat különösen, amelyeket a szerző használt. A nehézséget a kettő távolságának áthidalása okozza [2]. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az alkotó a mű egészével vagy részével jelezni kíván valamit számunkra, ami a valóságban, a szöveg szó szerinti értelmezésével esetleg nem ismerhető fel. Például, ha a szerző egy kórház betegeinek jellemét, betegségük okait és tüneteit mutatja be, lehetséges, hogy valójában egy korszak társadalmának tipikus jellemrajzát mutatja be számunkra.

A novella- és a regényelemzés szempontjai:

1.A mű keletkezési körülményei és háttere

2.A cím elemzése

3.A téma kibontása, tehát nem a cselekmény elmondása, hanem a mű tartalmának kérdésköre, a mondanivaló kifejtése

4.Szerkezeti kép

5.Jellemek, jellemábrázolás, rendszerek, módszerek

6.Konfliktusok

7.A mű eszmei mondanivalója, eszmeisége

8.Nyelv és stílus

9.A mű helye a szerző munkásságában, az irodalomban

10.Regény- és novellatípusokba való besorolás

11.Egyéb: helyszín, idő, további sajátosságok [3]

Regények elemzésénél érdemes figyelembe venni az író életét, hátha ennek ismeretében vagyunk csak képesek megérteni egy-egy mozzanatot a műben. Legyenek áthatóbb ismereteink a regény keletkezésének körülményéről, illetve a költő életének e korszakáról is - megkönnyítve dolgunkat az elemzés elkészítése során.

A drámaelemzés szempontjai:

1.A mű keletkezésének történelmi, társadalmi, életrajzi háttere

2.A cím értelmezése

3.A téma megnevezése és kibontása (miről szól, nagyvonalakban)

4.A dráma szerkezete (expozíció, konfliktus, drámai harc, tetőpont, megoldás); felvonások

5.Műfaji jegyek (tragédia, komédia, tragikomédia)

6.A jellemek és azok rendszere

7.Konfliktusok (kapcsolatban a dráma szerkezetével)

8.Nyelvezet, dialógusok és monológok

9.A korstílus jegyei

10.A mű eszmeisége és mondanivalója; jelentésrétegei

11.A mű helye az író munkásságában és az irodalomban [3]

A verselemzés szempontjai:

1.A mű keletkezési körülményei

2.A cím értelmezése

3.A vershelyzet értelmezése (a költő meghatározza saját helyzetét vagy a vers keletkezési körülményeit)

4.Műfaj, műfaji sajátosságok

5.A mű szerkezeti felépítése

6.A vers képrendszere

7.A mű alapgondolata, a kifejezett érzelem

8.A költemény hangulata, hangneme

9.A mű nyelvi kifejezőeszközei (hangok, szóhasználat, szószerkezetek, szóalkotás, mondatszerkesztés)

10.Stilisztikai formák, eszközök

◦szóképek: metaforák, szinesztézia, hasonlat

◦alakzatok: párhuzam, ellentét, ismétlés

◦rímek, alliterációk

11.Versforma, versritmus

12.A korstílus, a stílusirányzat, illetve ezok jegyei

13.A mű kapcsolódási pontjai, hasonlóságok más versekkel

14.A vers helye, szerepe a költő munkásságában

15.Egyéb szempontok, a saját véleményt kivéve [3]

Versek elemzésénél a következőkre figyeljünk:

•Nem a tartalom leírása a feladat, hanem a vers értelmezése: ritmikailag és tartalmilag, ha megtörik a ritmus, van-e benne tartalmi törés is?

•A vers műfaji besorolása, tartalomhoz való viszonyának vizsgálata.

•A vers, a költő költészetén belül hova sorolható?

•A verselésnél fontos az összevetés: ki alkotott még hasonló műveket a magyar- illetve a világirodalomban?

•Cím és tartalom viszonya: a cím értelmezése nyelvtani szempontok alapján.

•Stíluskorszakok a versben: melyik stíluskorszak alkotóihoz sorolható az adott szerző? Hogyan jelenik meg ez az adott műben?

•Vizualitás és hanghatások a költeményben: milyen színekkel dolgozik a költő? Van ennek jelentősége a tartalom szempontjából?

•Költői eszközök keresése: alliterációk, hasonlatok, megszemélyesítés, metafora, ellentmondás keresése.

•Versszakok, szakaszok egymáshoz való viszonya.

•Személyes vélemény a versről: irodalmi stílusban, indoklással, személyes élménnyel kiegészítve.

•A vers kulcsszavainak, kulcsmondatainak felismerése, idézete.

Elterjedt irodalmi műfajok:

•Ballada: drámai feszültségű, szaggatott menetű, rövid, rendszerint tragikus tárgyú verses kisepikai műfaj, párbeszédes, lírai elemekkel

•Dal: egynemű érzelmet kifejező rövid lírai műfaj, eredetileg dallammal együtt keletkezett

•Ecloga: görög eredetű műfaj, eredetileg párbeszédes pásztorköltemény, később gondolatok, érzések szembesítésére alkalmazott forma, melyben a pásztori elemek átvitt értelműek

•Elégia: görög eredetű műfaj, eredetileg disztichonokban írt hosszabb költemény, lírai és epikai elemekkel, témája változó. Később: lírai műfaj, elsősorban elégikus hangnem jellemzi

•Életkép: a mindennapi élet valamely jellemző jelenetét ábrázoló kisebb prózai vagy verses mű

•Epigramma: görög eredetű műfaj, 1 fontos gondolat rövid, rendszerint csattanóval végződő megfogalmazása. Eredetileg: disztichonban írott felirat, főként sírfelirat

•Eposz: verses nagyepikai forma

•Himnusz: lírai műfaj, valamely istenséghez könyörgő, magasztaló költemény, az istenség tetteiről szóló epikus elemekkel

•Idill: ókor eredetű műfaj, egyszerű emberek, főként pásztorok életét mutatja be eszményített módon

•Novella: prózai kisepikai műfaj (elbeszélés)

•Óda: fenséges tárgyról szóló, emelkedett hangú, ünnepi érzéseket, magasztos gondolatokat kifejező lírai műfaj. Gyakran megszemélyesített fogalomhoz vagy kiemelkedő személyhez szól

•Paródia: valamilyen irodalmi mű vagy műfaj gúnyos utánzata, mely az eredeti jellegzetességeit, modorosságait túlozza el

•Példázat: erkölcsi célzatú jelképes tanító elbeszélés

•Regény: prózai nagyepikai műfaj. Antik előzmények után a reneszánsz irodalomban bontakozik ki, és az eposzt felváltva, az újkori irodalom reprezentatív műfajává válik. Sok műfaji változata van

•Románc: a balladánál derűsebb hangulatú kisebb elbeszélő költemény / regénytípus / regényes színmű

•Zsoltár: ószövetségi vallásos ének, himnusz.