A dr és a phd között mi a különbség?

A PhD (philosophiæ doctor) tudományos fokozat, amit egyetemeken a doktori képzésben való részvétellel (vagy egyéni felkészüléssel), doktori értekezés megírásával és annak megvédésével lehet megszerezni. Vannak publikációs és más egyéb követelményei a fokozat megszerzésének. A PhD fokozat megszerzése doktori (dr.) cím viselésére jogosítka a birtokosát.

A doktori cím nemcsak az előbb leírt tudományos fokozattal szerezhető meg, hanem néhány egyetemi végzettséggel (orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos, jogász, később majd államtudomány, ha végez az első évfolyam) -- hagyományosan -- foglalkozást jelölő doktori cím jár. Az előbbi felsorolás sorrendjében dr. med. univ, dr. med. dent., dr. pharm., dr. iur. a cím teljes alakja.

1993 előtt az egyetemeken "kis doktori" címet lehetett szerezni azokon a szakterületeken, ahol nem jár foglalkozást jelölő doktori cím. Ilyet ma mér nem adnak, de a korábban megszerzett címek viselhetők. Az 1990-es évektől a PhD váltotta fel, aminek valamivel magasabbak a követelményei, mint korábban az egyetemi doktori fokozaté.

Szóval:

dr-t használnak a nevük előtt az orvosok,állatorvosok,gyógyszerészek,jogászok. Ez a diplomájuk része, tudományos kutatói munka nincsen benne legtöbbször.

Dr-t használ az, aki bármilyen más területen, MSc/MA képzés után kutató munkát folytat valamilyen területen,publikál,oktat egyetemen majd a disszertációja megvédése után megkapja a Dr-címet,de a neve előtt a PhD-t is használhatja.

Az 1-es és 3-as jókat írtak, de kiegészíteném pár dologgal.

A 2-es viszont valóban egy elterjedt tévhitet írt le.

A Dr és PhD között annyi a különbség, hogy PhD a doktori címek egy fajtája.

Doktori CÍMET többféle módon lehet szerezni:

1. olyan képzés elvégzésével, amely foglalkozásdoktori címet ad. Pl. orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorovs, jogász.

2. Emellett lehet tudományos FOKOZAT (PhD = doctor of philosophy) megszerzésével is. Természetesen tudományos fokozatot (PhD-t) olyan is szerezhet, aki már rendelkezik másféle doktori címmel (de a címet ő már nem így szerzi meg, mivel azt már korábban megszerezte). Akinek korábban nem volt doktori címe, ő a PhD fokozat megszerzésével doktori címet is szerez. Sőt, akár több tudományos fokozat (PhD) is szerezhető több tudományterületen is, de ez nem túlzottan gyakori. A PhD feltétele a magasabb rangú egyetemi oktatói/kutatói állások (adjunktus vagy docens és fölötte) betöltésének (néhol az adjunktussághoz még nem elvárás a PhD). Művészeti pálya esetén a PhD megfelelője a DLA (doctor of liberal arts)

Régen létezett még az ún. „kisdoktori” cím is (régen ez volt az MTA által el nem ismert, egyetemek által adományozott tudományos fokozat), ma már ilyet nem lehet szerezni (de a korábban szerzettek használhatók). A korábbi kandidátusi (CSc = candidate of sciences) címet pedig a PhD váltotta fel (fontos különbség, hogy a CsC-címet az MTA doktora (DSc = docotr of sciences) címhez hasonlóan az MTA adományozta, a PhD-t viszont az egyetemek adományozzák). Az 1990 előtti irodalomban a külföldi kutatók PhD-fokozatát gyakran „kandidátus”-nak fordították le.

Magyarországon ma egyetlen tudományos fokozat van, a PhD. Emellett van még az „MTA doktora” (korábban: DSc) titulus, amely nem külön fokozat, és amelyet a köznyelvben gyakran „nagydoktori”-ként emlegetnek. Ezt a PhD-val ellentétben nem az egyetem, hanem az MTA adományozza. Ennek előfeltétele a PhD, így ezt olyanok szerezhetik csak meg, akik már egyébként is rendelkeznek doktori címmel. Néhol a titulus megszerzése feltétele a professzori kinevezésnek.

A gyakori tévhittel ellentétben a magyar helyesírás nem tesz különbséget a különféle doktori címek helyesírása között. Önállóan állva mindegyiket nagy D-vel (Dr. X. Y.), mondatban pedig mindegyiket kis d-vel (Beszéltem dr. X. Y.-nal) kell írni az MTA ajánlása szerint.

[link] (151-es pont)

Ezt sokan nem tartják be, így vannak, akik úgy vélik (mint pl. a 2-es), hogy a „foglalkozásdoktori címeket” kis d-vel kellene írni (önállóan használva is), és a PhD-val szerzett doktori címet naggyal (mondatban is). Ezt általában olyanok vallják, akik PhD-val szerezték doktori címüket, és szeretnék azt hinni, hogy ez több a „foglalkozásdoktori” címeknél. Megint mások (többnyire olyanok, akik megszerezték az adott címet) szerint pedig csak annak „jár” a nagy D kezdőbetű, aki az MTA doktora címet is megszezi, a többeiknek pedig nem „jár”. Azonban ezek csak magánvélemények, amelyek nem veszik figyelembe az MTA ajánlását.

Pedig a PhD nem több, nem is kevesebb, mint a „foglalkozásdotori” címek, hanem más. Nincs tehát közöttük nincs alá-/fölérendeltségi viszony, mivel másra jogosítanak. Egy orvos/jogász stb. nem lehet vezető kutató PhD nékül, de egy PhD-val rendelkező kutató meg nem végezhet orvosi/jogi tevékenységet orvosi vagy jogi diploma nélkül.

Nekem van foglalkozásdoktori címem is, utána tudományos fokozatot is szereztem, de egyiket sem érzem értékesebbnek a másiknál, és egyiket sem volt könnyű megszerezni (ha már válaszatni kellene, akkor nekem személy szerint talán a PhD-t volt könnyebb, de valakinél meg biztosan fordítva volt).

Ha a dr. megjelölés mellett jelölni akarjuk írásban a doktori cím(ek) fajtáját is, tehetjük azt a hagyományos módon: dr. med. (általános orvos), dr. med. dent. (fogorvos), dr. pharm. (gyógyszerész), dr. med. vet. (állatorvos), dr. iur. (jogász), dr. rer. pol (államtudományi szak), dr. phil. (PhD)). Az újabb, és ma már az előzőnél gyakrabban használatos jelölés a név után, felsorolásként törénik (Dr. X. Y., MD, PhD, DsC). Legtöbbször olyanoknál szokás használni, akiknek többféle címük is van. Ebben a formában nem ritka az angol nyelvterületen használt rövidítések (pl. MD = medical doctor) használata sem. A CSc-t és DSc-t a PhD mintájára általában pont nélkül írják, bár a hivatalos írásmód a C.Sc és D.Sc lenne.

Elnézést, ha néhol ismételtem az előzőeket (ezzel csak megerősíteni kívántam, amiket írtak), meg azért is, ha valami kimaradt.

Olvasnivaló:

[link]

[link]

Más országokban: [link]