Hogy tudnám 11 éves lányom érdeklődést felkelteni a matematika és tudományok iránt?

11 éves...

Még rengeteget változhat.

1. Viszonylag pontosan kell ismerni a természetes érdeklődését.

2. Minden köznapi dolognál érdemes úgy viselkedni, hogy az segítsen neki a dolgokban eligazodni. Nem direkt segítésről beszélek, hanem viselkedésről, kérdésről, utalásokról, példamutatásról. EGY 11 ÉVES lány a nemi érés kezdetén áll, annak ezer problémájával, közöttük sok intim (kényes) kérdéssel. Lehet természetes módon - mintha oda se figyelnénk, de ha kell, akkor aztán annál inkább - válaszokat adni. Ezért hálás. Nem mutatja, de észrevehető, hogy óhajtja a tanácsokat. Most jöhet a matematika.

3. Látatlanban nem lehet megmondani, konkrétan mivel lehet elérni. Semmiképp rábeszéléssel. Inkább érdekes helyzetek, példák, hasznos trükkök bemutatásával. Azzal, hogy nem a Pitagorasz tétel a lényeg, hanem az a szemlélet, amit ad. A tudományokat lehet művelni is, de ismeretük mindenben segítenek. Abban is, hogy miért kell a lecsóba a paprika (kémia), meg abban is, hogyan kezeljük a fiúkat (embertan az ő számára, amúgy pszichológia). Ha sportol, a fizika segítheti az eredményekben (nem a fizikai erő, az ész a fontos). A tudományt lehet közvetlenül is művelni persze, de ez későbbi téma. A mai az, hogy mindenre használható a hétköznapi életben. És van egy rendkívül fontos tulajdonsága. Egymásra épül, a hatodikos matekot nem lehet megérteni a negyedikes nélkül. Viszont meg lehet utálni, vele együtt a gondolkodást is, és ezáltal lehetünk az életben szerencsétlen, boldogtalan emberek.

Valami ilyesmi. De innen ezt pontosan... - túl nagy feladat. De ne add fel, a szeretet csodákra képes.

Rábeszéléssel (netán erőszakkal) semmiképp.

Irányított ("no, most beszéljünk a matekról!") beszélgetéssel szintén sikertelen

Egy-egy eseménynél felhívhatod figyelmét arra hogy "látod, ez is metematika"!

A növényvilág is 'ismeri' a matematikát, más dolgod nincs, mint séta közben, vagy a kertben felhívni figyelmét erre.

Kis idő múlva ő fog matematikai összefüggéseket keresni.

11 évesen ez még nagyon korai, mondhatnám, hogy felesleges. A gyerek nagyon sokat fog még változni, és hidd el, nincs annál rosszabb a nevelésben, amikor a szülő túl korán eldönti, hogy a gyerekét mi érdekli, és azután azt erőlteti.

A lányod lehet, hogy most jó matematikából, de néhány év múlva lehet, hogy leromlik, és a humán tárgyak fogják érdekelni, de az is lehet, hogy nem. Ezt nem lehet előre tudni, a mostani állapotból mindenesetre nem lehet következtetéseket levonni.

A jó szülő szerintem olyan, hogy mindig abban támogatja a gyerekét, amit a gyerek szeretne, és ami a gyereket érdekli. Kb. gimnazista korában fog kiforrni benne, hogy konkrétan melyik terület iránt érdeklődik (14 év után).

Persze lehet terelgetni addig is, olyan közeget teremthetsz számára, amiben helyet kapnak a természettudományok (pl. vegyél otthonra távcsövet és nézzétek a csillagos eget, járjatok el olyan táborokba, rendezvényekre, ahol a gyerekeknek népszerűsítik a természettudományos dolgokat), de semmiképp sem erőltesd ezt a dolgot, mert ha úgy érzi, hogy rá akarsz valamit kényszeríteni, akkor az ellenkező hatást fogod elérni, és benne van, hogy akár meg is utálja az egészet. Csak akkor fogja érdekelni valami, ha önmagától kezd el érdeklődni és utána menni egy dolognak. A háttérben kéne valahogy úgy irányítanod a dolgokat, hogy ne vegye észre, hogy direkt intézed úgy, hogy találkozzon a reál tárgyakkal... De a lényeg, hogy 11 évesen még nagyon korai ez.

Táborok esetleg?

Gyerekegyetem: [link]

Matektábor: [link]

Pont erre vannak kitalálva. Én is a matektáborban szerettem meg a matekot.

Sehogy. Ha ő maga nem érdeklődik irántuk, akkor te ezzel semmit nek tudsz kezdeni. Az meg, hogy 11 évesen (5-6.-as lehet?) nem okoz gondot neki az iskolás tananyag.. Én egész általánosban 8 éven keresztül végig kitűnő voltam. Semmit nem jelent ez.

A lenyeg utána következik, majd ha gimnáziumba megy, mert gondolom oda szándékoztok küldeni a kis csemetét.

Erőltetéssel csak az ellenkezőjét éred el az eredeti tervnek. Hagyd, hogy még gyerek legyen, hiszen csak 11 éves! 11 évesen még javában babáztam, barbiztam és hasonlók. Ne terheld ennyi idősen a továbbtanulással. Ez egy 17-8 éves gyereknek(!) is eléggé megterhelő és kritikus pont az életében, hát még egy kisgyereknek.

7-8 év alatt még annyi minden fog változni. Majd minden beérik és a helyére kerül, úgyis az lesz majd, amit ő szeretne, már ha hagyjátok neki. Remélem hagyjátok, hogy ő válasszon. Ha ő nem szeretne valamit csinálni, akkor egész életében néznéd, ahogy boldogtalan és csodálkoznál, hogy nem találja a helyét a világban?

Üdv.: egy 18 éves, pályaválasztás előtt álló lány