Helyénvaló, hogy Magyarországon egy köztestület által adományozott cím tudományos fokozatként funkcionáljon egyetemi közreműködés nélkül?

Helyénvaló, mert a magyar jog engedi. De valóban nem okos, mert gátja a nemzetközi tudományos vérkeringésnek.

A diplomák az egyetemekre tartoznak, ahogyan valójában az is, hogy kit neveznek ki professzornak.

Nem sok értelme van, hogy nálunk a Körtársasági Elnök nevezi ki még az egyházi és alapítványi főiskolák professzorait is.

Az USA-ban BSc, MSc, és PhD van, de minden életrajzban odaírják, hogy melyiket hol szerezte az ember, mert az egy márkajelzés. Bevett szokás, hogy ezek közül csak 2-t lehet azonos egyetemen szerezni.

Ha valaki PhD, akkor azt kinevezheti bármelyik egyetem full professzornak, ha akarja, de ott is megvan a márkajelzés, hogy melyik egyetem professzora az illető.

És akkor mi van a habilitációval? Az is ugyanolyan kamu cím ,mint az MTA doktora. Miért csak az lehet docens Magyarországon (törvényi kötelezettség), akinek ezt egy kamu belterjes eljárásban odaítélik?

Akkor venném komolyan az ilyen szándékokat, ha tényleg a komoly nemzetközi, angolszász alapokon nyugvó tudományos rendszer felé mennénk el. Nincs semmi idióta törvény meg jogszabály, hanem tényleg az egyetemek dönthessék el a címeket. A PhD-t se törvényileg szabályozzák, hanem adjon olyan címet az egyetem, ahogy akar és szervezze úgy meg a rendszerét, ahogy akarja. Meg akár a többi felsőoktatási programot is, francnak akkreditálja egy állami sóhivatal (MAB), ami úgyse ellenőrzi komolyan a kimenetet, csak kamu eljárással. Nem kell állami beavatkozás, hanem majd a piac és a nemzetközi tudományos élet eldönti mennyit ér valójában egy egyetem meg egy itteni diploma, tudományos cím.

Jahogy erről szó sincs már, csak az MTA kigolyózása a cél, és helyette ugyanúgy az állam (pl. ITM) fog belterjesen belepofázni a tudományba és az oktatásba, hogy továbbra is C kategóriás, harmadik világbeli ország szintjén legyünk tudományban és oktatásban? Ja, ok, minden marad a régi.

Európában viszont szinte mindenhol van: [link]

Inkább a foglalkozásdoktori címet kellene sürgősen dobni, mivel ez a múltból ittmaradt őskövület, teljesen értelmetlen és jelentés nélküli. Németországban például törvényileg tiltva van.

A habilitáció egyetemi oklevél, egyetemhez kötődik, egyetem adja, ahogyan minden más diplomát, fokozatot is. Így ez rendben van, maga az egyetem dönti el ki kap diplomát és ki lehet professzor náluk. Azt meg majd a piac dönti el, hogy melyik egyetem lesz rangos és melyik súlytalan.

A habilitáció eltörölhető, de meg is tartható, hiszen objektív követelményrendszer, publikációs pontszámok köthetők hozzá és ugyanúgy egy doktori iskola dönt róla, mint a PhD fokozatról.

Habilitáció egyetemhez kötődik, de törvény szerint kötelező a professzorrá váláshoz. Tehát ahogy az MTA doktora esetében is, egy Nobel díjas amerikai professzor itthon nem válhat egyetemi tanárrá nélküle.

Az objektivitása meg egy vicc. A buta publikációs ponttáblázatok, amik kilóra mérik a publikációkat az MTA folyóirat besorolása alapján. Persze ez egyetem függő milyen habilitációs szabályzat van, de amit eddig láttam a legtöbb hazai egyetemen semmi többről nem szól, mint hogy egy bennfentes klub eldönti ki kerülhet be a klubjukba hasraütésszerűen. A publikációs élőkövetelményt töménytelen hulladék cikkel is simán le lehet tudni. Aki pedig valódi kutató kevesebb, de nagyon komoly impact faktoros cikkekkel és külföldi előélettel, annak meg esélye sincs bekerülni ha nem puszipajtás (persze az ilyen kutatók nem is akarnak a hazai mocsárral semmit)

Ja és az oktatási követelményekről ne is beszéljünk, hány kurzust tartott, hány szakfelelős stb. ami kvázi nulla objektív mértéke annak, hogy az illető valójában jó tanár és értéket teremt. Lehet hogy az ország legszarabb oktatója, de csomó vacak tárgyat meg kurzust letudott és mindenféle szakfelelős, modulfelelős, tanszékvezetői megbízatást kinyalt magának. Gratulálunk a habilitációjához.