Megéri logopédusnak tanulni?

Szerintem csak akkor éri meg, ha szereted, amit csinálsz, és elsősorban élvezeti értéke - és megtérülése - van, nem anyagi.

Sajnos ugyanúgy közalkalmazotti bértábla szerint kapjuk a fizetést, ami kutyafüle.

Bemásolom neked, amit egy korábbi, hasonló kérdésre írtam, mert még mindig igaznak gondolom. (Kicsit hosszú, elnézést. A rövid lényegi kivonata annyi, hogy csak szerelemből válaszd a logopédiát, mert anyagilag nem a meggazdagodás leggyorsabb útja. Hosszú évek tapasztalatai, számtalan továbbképzés, és folyamatosan sok befektetett munka után kialakíthatsz olyan módszertani repertoárt, amivel ki lehet alakítani egy bizonyos klienskört - azaz ismertebbé lehet válni a rászorulók körében, de ez nem a pénzes és láblógatós szakmák közé tartozik akkor sem.)

*******************

Nagyon hamar találtam munkát, sőt, már főiskolai tanulmányaim alatt is dolgoztam. Tény, hogy a fővárosban élek, de nincs olyan logopédus ismerősöm, aki ne találna könnyen munkát.

Budapesten valószínűleg jóval könnyebben el lehet helyezkedni, mint egy kisvárosban. Utazó logopédusként vidéken több kisebb település ellátása is beletartozhat a logopédus munkakörébe, úgyhogy abban az esetben elengedhetetlen az autó. Fővárosban utazó logopédusként több intézménybe kell kijárni, így ebben az esetben is célszerű az autó, mert a felszerelést gyakran vinni kell az embernek magával. (Persze azért bkv-val is megoldható, csak jóval nagyobb nyűg.)

Fizetés - állami intézményben, közalkalmazottként: a közalkalmazotti bértábla szerint.

Magánban több a szabadidő talán, de a megélhetés bizonytalanabb.

"Hátrányai": (egyénfüggő, ki mit tart hátránynak, ide leírok párat, ami esetleg annak tekinthető...)

- Folyamatos tanfolyamra járás, továbbképzés szükséges, mert a főiskolán megszerezhető tudás alapnak jó, de az igazán hatékony munkához nagyon kevés./Szerintem ez önmagában nem hátrány./ A tanfolyamok árát kevés munkahely fizeti, szóval jobbára saját zsebből megy.

- Közalkalmazottként át kell esni az életpályamodellhez tartozó vizsgákon, azaz gyakornoki vizsga és legalább a pedagógus 1 kategóriából a pedagógus 2 kategóriába vezető vizsgán.

- Ha gyerekekkel foglalkozik az ember - főleg a közoktatás területén -, akkor nem ritkán szembesülni kell a szülők érdektelenségével, ami rontja a terápiák hatékonyságát csökkenti a sikerélményeket mind a gyerek, mind a logopédus számára.

- Nem lehet lerakni a munkát a melóhelyen: sokszor foglalkozik az adott tanítványokkal az ember gondolatban, keresi a jó fejlesztési lehetőségeket, eszközöket gyárt a foglalkozásaira, órát tervez - kezdetben nagyon alaposan, több év után azért sok eleme megy már rutinból is, bár akkor is szükség van folyamatos.

- Nem mindig ideálisak az intézményben biztosított körülmények a hatékony terápiához. (túl kicsi vagy nem megfelelő helyiség, eszközhiány, fénymásolási/nyomtatási lehetőség nehézkessége) Mondjuk a nem igazán megfelelő körülmények ellenére is lehet fejleszteni, még haladni is, de jóval kisebb eredménnyel.

Előnyei:

- Nagyon érdekes tanfolyamok vannak, szerintem élvezet elvégezni őket, mert olyan új fejlesztési módszerekkel egészíthetem ki az alap terápiát, amitől változatosabb, élvezetesebb, és nem utolsó sorban hatékonyabb lehet a munkám.

- Nincs két egyforma nap, és jó esetben nem fásul bele az ember. (Sajnos van, aki de.)

- nagyon sokszínű, annyi problémával és korosztállyal lehet foglalkozni - kellő felkészülés után -, hogy általában van lehetőség új területet kipróbálni, ha valaki beleunt egybe. (foglakozhat a logopédus: 0-3 éves korosztállyal, óvodásokkal, alsósokkal, felsősökkel, felnőttekkel, idősebb felnőttekkel. A problémák, amik a kompetenciájába tartozhatnak: korai fejlesztés, beszédindítás, mindenféle hanghiba javítása, megkésett beszédfejlődés terápiája, szájpad- és ajakhasadékos gyerekek beszédterápiája nyelvlökéses nyelés terápiája, beszédtechnika oktatás, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, afázia, dizartria terápia (ez utolsó kettő agyi sérülés után kialakult különböző beszédzavarokat jelent), dadogás, hadarás, ... hirtelen ezek jutnak eszembe.

- Kreatív! Szórakoztató! Megtanul az ember kicsi eredményeknek is nagyon örülni. :))

- Sokat fejlődhet az ember személyisége, akár gyerekekkel, akár fiatalokkal, akár felnőttekkel dolgozik. Meg kell tanulnia hatékonyan konfliktust kezelni, ügyesen terelgetni, irányítani a tanítványokat; előre tervezni; őszintén dicsérni; megtalálni a tanítványban a pozitívat; felülvizsgálni önmagát, saját reakcióit, módszereit. Szerintem ezeket nem mindig könnyű megvalósítani, de jó érzés, amikor sikerül. :)

Az előnyök azt hiszem főleg érzelmi jellegűek, kevésbé konkrétak, mint a "hátrányok". Tudom, a megélhetéshez a konkrét dolgok fontosak, úgy mint: fizetés, meg munkalehetőség, úgyhogy nem biztos, hogy az általam előnynek tartott szempontok nyomnak annyit a latban...

Szerintem nagyon megéri logopédusnak tanulni!

DE: Ez nem az a hivatás, amiből meggazdagszik az ember... vagy legalábbis kevesen. Kezdetben nem is feltétlenül lehet belőle egy állásban dolgozva könnyen megélni, főleg, ha egyedül van az ember, pláne a fővárosban albérletben. Gyakran kell másodállást vagy magántanítványokat vállalni - esetleg mindkettőt. (Mondjuk Budapesten úgy gondolom ezt könnyebb találni, de más településen nincs tapasztalatom.) Később, amikor rutinosabb, több tanfolyamot elvégzett, már könnyebben mozoghat, könnyebben találhat jó álláslehetőségeket, a fizetés is magasabb, több a befolyó egyéb.

De különben ez attól is függ, mennyire progresszív az adott személy: lehet találni jó munkahelyeket, vagy tanítványokat, csak bele kell fektetni az energiát az utánajárásba.

Egészségügyben is el lehet helyezkedni, de arról nagyon keveset tudok. Akkor az egészségügyi dolgozókra vonatkozó jogszabályok érvényesek a logopédusra is.