Erasmusról lenne pár kérdésem. Segítesz?

Bárki jelentkezhet aki felsőoktatásban tanul alapszakon, mesterszakon, osztatlanon vagy PhD-zik, nincs korhatár de egyetemtől függően kell előbb 1-2 lezárt szemeszter hogy jelentkezhess. 2 hónap a minimum és 12 a max amire lehet menni de többnyire 1 vagy 2 szemeszterre hirdetik, a rövidebb programok ritkábbak.

Adnak ösztöndíjat de kalkuláld bele hogy ezt ki kell egészítened, nem jön ki belőle a kaja, koli, utazás és egyéb programok. Szállásban segítenek, többnyire kollégiumban helyeznek el de ezért kell fizetni.

Egyetemen meg van hirdetve mikor lehet jelentkezni ott általában részletesebb infók vannak (pl melyik ország melyik egyetemére jelentkezhetsz, mennyi oda az ösztöndíj, hova add be a jelentkezési lapot és egyéb doksikat). Erasmus koordinátor vagy hasonló pozi van mindenhol, Ők segítenek ha konkrét kérdés van. Neked kell az itteni egyetemen jelentkezned amikor meg van hirdetve és ha mehetsz segítenek intézni a dolgokat, ez már intézmény függő hol mit csinálnak helyetted és mi marad rád.

Én csak az egyetemi rendszert ismerem, az így néz ki:

Lehet jelentkezni tanulmányi mobilitásra és szakmai gyakorlatra. Az első azt jelenti, hogy kimész külföldre, egy ottani egyetem hallgatója leszel, órákra jársz, vizsgázol, ott vagy 1 vagy 2 félévet, aztán hazajössz és a kinti vizsgáidat elfogadtatod az itthoni tantervedben lévő órák helyett. A második lehetőség, hogy szakmai gyakorlatra mész ki, ezt lehet cégeknél is csinálni, de mehetsz egyetemhez, kutatóintézetekhez is, attól függ milyen szakos vagy és konkrétan miről szól a szakmai gyakorlatod.

Minden egyetemnek van a külföldi öszöndíjlehetőségekkel foglalkozó részlege, náluk kell érdeklődni a jelentkezésről. Hogy hova akarsz menni és ott mit csinálnál, azt neked kell kitalálni és megszervezni. (Legalábbis részben, az egyetem segít bizonyos dolgokban.)

"Kapunk szállást + pénzt a megélhetőségre?"

Pénz van, a mennyisége attól függ milyen országba mész. A legdrágább kategória is viszont csak havi 750 euró. Mellé lehet igényelni még havi +250 eurót különféle esélyegyenlőségi jogcímeken, de ennyivel van ennyi. Szállást (amennyire én tudom) neked kell intézni, külföldi egyetemeknek is szoktak lenni kollégiumaik, de azt természetesen nem a két szép szemedért adják, ahogy itthon se. Hogy mennyire drága, azt országa és egyeteme válogatja.

"Így is lehet jelentkezni, hogy már felnőtt vagyok?"

Ha jól tudom, csak hallgatói jogviszonyhoz van kötve, életkorhoz nem.

"Mennyi időre lehet jelentkezni?"

Egy képzés alatt legfeljebb 12 hónapra mehetsz ki, de ha több különböző képzést is elvégzel egymás után (pl. BSc -> MSc -> PhD), akkor mindegyikre jár a 12 hónap.

Még annyi a jelentkezésről, hogy természetesen megfelelő nyelvtudással kell rendelkezned ahhoz, hogy az adott külföldi fogadóintézményben boldogulj a vizsgákkal vagy a munkával. Ha nyelvvizsgád még nincs, az nem baj, az Erasmus jelentkezés kapcsán is el lehet végezni egy szintfelmérő tesztet, amit elfogadnak a nyelvismeret igazolására.

Hogy az Erasmus program hazai jövője mi lesz, azt egyelőre még homály fedi. Az EU nem akar az alapítványi fenntartású egyetemeknek Erasmus pénzt adni, a kormány pedig nem akarja az alapítványokból kirúgni a politikai kinevezetteket, de az is lehet, hogy megegyeznek valamiben, mire oda kerül a sor. Nekünk most tavasszal azt mondták, aki akar jelentkezzen most Erasmusra, mert lehet következő nem lesz.

Nekem ismerőseim voltak kint Erasmus-szal egy félévet. Bár nyilván jó kis tapasztalat, meg jó világot látni, de sajnos az Erasmusnak két hátránya is van:

1. A külföldön teljesített krediteket nem biztos, hogy mind beszámítják az itthoni képzésedbe (ez általában az illetékes oktató jó szándékától függ). Az ún. súlyozott kreditátlagba pedig, amelytől az itthoni tanulmányi ösztöndíj és az állami támogatásról a költségtérítésesre való átsorolás függ, a külföldön kapott jegyek akkor sem számítanak bele, ha a teljesített krediteket elfogadják. Emiatt aki elmegy egy fél évre Erasmus-szal külföldre tanulni, bizony jobb, ha előtte utánaszámol, nem kockáztatja-e ezzel tanév végén a költségtérítésre való átsorolást.

2. A kapott pénz általában nem fedezi az összes költséget (szállás, étkezés, utazás). Az ismerőseim azt mondták, hogy nagyjából a szállás költségeinek a fedezésére volt a pénz elég, a többit saját zsebből kellett kigazdálkodni. Nyugat-Európában nemcsak a magán albérletek, hanem a kollégiumok is elég drágák, és minden nap meleg ételt enni egy egyetemi menzán sem olcsó.