Miért tűnt el a valódi fogalmazásoktatás az iskolákból az ötvenes években? Miért összesen tíz mondatban tanítják?
(Bevezetés, tárgyalás, befejezés, bekezdés, szóismétlés, három mondat a stilisztikáról és volt még valami?)
(Azért tűnt el, mert féltek a vélemény írásban való széleskörű terjedésétől, formálástól?)
Miért ezek az általános és középiskolában a fogalmazás témái? Miért nem lehet beszámoló helyet a fogalmazás képességének felmérése?
Miért van az, hogy általános és középiskolában, esetemben például egyetlen egyszer sem volt a kért fogalmazás tárgya olyan, amiről igazi véleményem lett volna?
Sok esetben ezért háttértudásom sem volt, mert nem kelte fel az érdeklődésem. És ez osztálytársaimra is jellemző volt. A még poén például, ha a vakációról kértek fogalmazást, akkor nem voltam sehol abban az évben, mint otthon. Az ezzel kapcsolatos érzéseim és élményeim meg tíz sorban is már bővítve lettek volna leírva. Pedig komolyan véleményt mondó és bőbeszédű is vagyok.
Osztálytársaim többségével ellentétben én olvasottnak számítottam. És bevallottan irodalomszerető vagyok.
És miért nem lehet szavazástárgya a fogalmazás témája, mint az osztálykirándulás cél állmása, városa? Akkor talán a fogalmazási képességekről és tudásról, és nem az ízlésről kapnak képet a tanárok. Vajon ez(zel) a diszlexiás fogalmazás (képességgel) milyen osztályzatot kapna(/kapnék), ha azt nem vennék figyelembe hogy diszlexiás vagyok? (Nem a helyesírásra, mert azt gondolom egyest. Az irodalom jegyre kérdeztem.)
A még poén például,* Az még poén, például
cél állmása* célállomása
válasza:Nem tűnt el az ötvenes években, tehát eleve hamis feltevésből indulsz ki. Én nekem bizony két éven át volt külön fogalmazásórám, és utána még nyolc évig rendszeresen írattak velem olyan fogalmazásokat, ahol az általad hiányolt fogalmazási szabályok követelmények voltak.
A kérdés az,, hogy te miért jártál rossz iskolába.
Milyen suliban volt fogalmazás órád? Csak nem titkárnő képzőben? :D Jó lehet kereskedelmi suli is.
Általános iskolákról és gimnáziumról írtam. Mint olvashattad.
Szintén budapesti Hunyadi Mátyás, Dózsa György és még vagy tíz másik suli szintén épp csak kivétel és rossz suli?
Ha megnézed a nemzeti alaptantervben nincs benne az elődjében ötvenig igen.
válasza: válasza:Hát irtó zagyva, ahogy fogalmazol, úgyhogy nem is megyek bele komolyabban a kifejtés részbe, mert félek, hogy valamit félreértettem. Mindenesetre nekünk mind általánosban, mind középsuliban irodalom órára kellett esszéket írni. Ez középsuliban lehetett érvelés, elemzés, összehasonlítás. Érvelésnél pedig elvileg szabadon leírhatod a véleményed egy mű bizonyos kérdéséről, problémájáról. A vakáció leírása kb. 6. osztályig volt bevett.
Az érvelésben például nem csak az általad zárójelben említettek vannak. Az egy komoly felépítésű, logikai tisztasággal és szabályozott formával rendelkező szöveg, amiben bőven több van, mint bevezetés-tárgyalás-befejezés. A sok sült galamb azt hiszi, ez a legkönnyebb, amit érettségin lehet választani, valójában csak a tanáruk hagyja, hogy írjanak, amit akarnak. Nagyon átgondoltan és precízen kell egy ilyet megírni, nem elég, ha csak valaki érzelemborzoló frázisokat pufogtat, mert azt egy valódi vitában is könnyű legyőzni(habár ez is az érvelés egy eszköze, nem erről szól). Szóval aki ilyet akar írni a teljesség igényével, annak nagyon jól és tisztán kell tudni fogalmazni.
Utóbbi kettő inkább az irodalmi-művészi látásmódodat bontakoztatja ki, de itt is nagyon fontos a megfelelő elrendezés. Ugyanúgy beleviheted a saját véleményed, de csak addig, amíg az logikailag passzol (ugyanis az elemzés sem csak egy légből kapott massza).
Szóval nem egészen értem, miért dobálózol a vakációval és osztálykirándulással, amikor középiskolában már bőven magunk mögött hagyjuk ezt a szintet.
Én az elvárást és számonkérést tapasztaltam. Elhiheted.
Az oktatását és építő kritikát nem. Nem többet mint írtam.
Ez egy leginkább egy sima veleszületett képesség felmérés, mint a rajzoktatás is jellemzően.
A vakáció nálunk hetedikben és kilencedikben is volt. Miért hoztam fel, mert arról volt a legtöbb osztálytársamnak véleménye.
Én a kötelező olvasmányok felét olvastam. De soha nem találták el a tanárok hogy melyiket. Az osztály társaim még az elit gimiben is jó ha egyet kettőt. Szinte mindig rövidítettből és elemzésekből dolgoztak. Hát az nem igazi vélemény alkotás az biztos.
Ha újabban van, akkor hány órában? És milyen szinten létezik az építő vagy bármilyen egy szavason túli kritika? Mennyire általános gimnáziumokban, jellemzően komolyan veszik az oktatását?
Nem mondtam, de én és sorstársaim a harmincas éveinket tapossuk már jellemzően. Akkor még nem volt több mint tíz mondatos oktatás és egy (vagy két (ebből egyik akkor a nagyon volt) szavas kritika.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!