Megéri felsőoktatási szakképzésre jelentkezni, ha utána nem jelentkezek alapképzésre?

"Mi az a felsőoktatási szakképzés?

A felsőoktatási szakképzés a korábbi (gyakran FSZ-nek becézett) felsőfokú szakképzést váltja fel. A négy féléves, gyakorlatorientált képzéseket kivették az Országos Képzési Jegyzékből, ettől az évtől kizárólag egyetemek és főiskolák indíthatják. Nappali és levelező tagozatos képzéseket is hirdetnek a felsőoktatási intézmények, a pótfelvételin azonban csak önköltséges változatra jelentkezhettek.

Ezért is jár diploma?

Diploma nem jár érte, viszont felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet kaptok a negyedik félév végén, a sikeres záróvizsga után.

Ha nem kapok érte diplomát, miért végezném el?

Mert a szakképzettséget ezzel az oklevéllel is igazolhatjátok, ha pedig ugyanazon a szakterületen jelentkeztek alap- vagy osztatlan képzésre, a megszerzett kreditek 75 százalékát beszámítják. A kétéves felsőoktatási szakképzésen 120 kreditet kell összegyűjteni (ebből 30 a szakmai gyakorlat teljesítése), tehát 90-et számítanak be: egy hároméves alapképzés esetén tehát 180 kredit helyett már csak 90-et kell megszereznetek, vagyis az alapszakos diplomát jóval hamarabb szerzitek majd meg, mint azok, akik közvetlenül az érettségi után kezdik a képzést.

A felsőoktatási szakképzés azoknak is jó megoldás, akiknek nem sikerült jól az érettségijük, vagy nem szereztek emelt szintű érettségit - amely egyre több alapszakon alapfeltétel. Ők beiratkozhatnak a kétéves képzésre, amelynek az elvégzése után továbbtanulhatnak alapszakon, és a kreditelismerés miatt három év helyett másfél év alatt megszerezhetik a diplomát. Így összességében - négy félév (felsőoktatási szakképzés) + három félév (alapszak) = hét félév - csak egy szemeszterrel tanulnak több ideig, mint azok, akik egyenesen BA- vagy BSc-szakra mentek."