Hogyan működik egy egyetem?

- Ha jól megy és érdekel is a téma, akkor jó. Ha bármelyik hiányzik, akkor sz.ar.

- Ez attól függ. BSc képzés 3,5 év, MSc képzés 2,5 év ott, ahova én jártam, de olyat is láttam, hogy 3/2 a megosztás, meg van (többnyire kifutóban) osztatlan ötéves képzés is.

- Ez is attól függ. Van, ahol egész félévben alig kell csinálnod valamit, és a vizsgaidőszak csupán az igazán kemény. Van, ahol az egész félévben szopatnak és hajtanod kell. Jó lenne tudni, hogy hova akarsz menni.

- Magolni könyvekből, házi feladatokat elkészíteni, zárthelyiket írni, vizsgákra elmenni. Van, ahol az előadásra járás bizonyos tárgyakból kötelező, de ez nem jellemző - nálunk csak az 1. félévben volt ilyen, ott is sikertelen kísérletként.

- A szakdolgozat csupán egy otthon elkészített projekt, amiről időnként egyeztetsz egy konzulenssel, aki segít abban, hogy hogyan készítsd el, mit csinálsz (nem vizsgáztat, vagy ilyesmi). Ez tipikusan egy önálló projekt, ami nem a spanyolviasz feltalálásából áll, hanem valamilyen új dolog elkészítéséből, bármilyen jelentéktelen vagy használhatatlan az (szakdolgozat-téma lehet pl. "számítógépes robotjátékos készítése egy tök ismeretlen társasjátékhoz", vagy "a Facebook-használat és az utcán vizelés közötti összefüggések felmérése", vagy mittomén). A védés abból áll, hogy a félév legvégén készítesz egy rövid előadást, összefoglalva benne, hogy mit értél el, mit csináltál - ezután pedig feltesznek neked néhány kérdést, amivel megbizonyosodnak, hogy tényleg jól dolgoztál, illetve hogy nem a GYK-sok készítették el neked a szakdogát egy sörért. Ez most lehet, hogy valami extrém húzós dolognak néz ki. Ha oda eljutsz, akkor viszont már csak egy nagyobb lélegzetvételű házi feladatnak fog tűnni.

- Mert kapitalizmus van, és valakinek tejelnie kell belőled.

1. Mindenkinek másmilyen. Nekem jó, én szeretem a szakomat.

2. Mármint egy nap? Ez szakfüggő, emberfüggő. Van olyan nap, hogy 8-11, van, amikor reggel 8-tól este 6-ig.

3. Itt nincsenek tanévek, hanem szemeszterekben számoljuk az időt (félévekben). Szorgalmi időszak (12-15 hét általában) és vizsgaidőszak (6 hét)- ez utóbbi alatt nincs tanítás, csak vizsgák.

4. Bejárni és tanulni.

5. Szakdolgozat abban az évben van, mikor befejezed a tanulmányaidat az adott szakon. Egy témát választassz ki és arról írsz 40-50-80 oldalt, de ez iskola és szak váltogatja. Egy bizottság előtt kell "bebizonyítani", hogy tényleg te írtad (kérdéseket tesznek fel, stb)

6. Tényleg drága. Persze, ha államin vagy, úgy nem annyira, de akkor is van a könyveknek ára (pl nekem orvosin elég húzósak). Amúgy erre nehéz válaszolni.. mert ennyi az ára.

De a kérdéseidnek nem sok értelme van, konkrtan neház rá válaszolni, de remélem azért kicsit segítettem.

1. B*szott nagy.

2. Jó kérdés, nem végeztem statisztikai felmérést, de valakiknek akár évtizedekig is eltarthat, mások nem szeretnének túl sok időt ott eltölteni, és gyorsan végeznek vele.

3. Olyan, hogy tanulni kell. (Ez alól a büfészakok természetesen kivételek, ott olyan, hogy nem kell tanulni.)

4. Teljesíteni a tantárgyakat, átmenni a vizsgákon, szakmai gyakorlatot végigszenvedni, szakdolgozatot összekaparni és megvédeni.

5. Az, ami Schmidt Pálnak egyedül nem ment. Amúgy foggal, körömmel.

6. Mert.

#3

Nem azt nevezik büfészaknak, ahol nem kell tanulni, mert nincs is olyan szak ahol nem kell tanulni semmit... Azt nevezik büfészaknak, aminek az elvégzése után nem tudsz elhelyezkedni csak gyorsétteremben, "büfében". Ha mindenki orvosnak tanulna, egy idő után rohadt sok orvos lenne, ezért szinte lehetetlen lenne elhelyezkedni mint orvos, tehát azt neveznénk büfészaknak. Az, hogy egy szakon kevesebbet kell tanulni mint egy másikon, nem feltétlenül jelenti azt, hogy nehezebb lesz majd vele elhelyezkedni.

Hát nem tudom, az anglisztikára járóknak kb. feleannyi órájuk van, mint mondjuk a mérnököknek, gazdaságisoknak, infósoknak, így gondolom kevesebbet kell tanulniuk.

Egyébként meg nem igazán értek hozzá, csak trollkodtam, mert nem tudtam aludni. :D De akkor a többit egész jól sikerült összerakni. :D