Hogyan épült fel a hazai felsőoktatás struktúrája a bolognai rendszer bevezetése előtt?

Voltak főiskolák, amik kb. az alapképzésnek feleltek meg, de nem kellett "továbbtanulni" utána. Ezek általában gyakorlatorientáltabb képzések voltak.

Voltak egyetemek, ami osztatlan képzésnek felelt meg. Általában 2 év volt az "alapképzés", és harmadik évtől lehetett szakirányt választani, ami kb. a mesterképzésnek felelt meg. Ezeknél sokkal több volt az elmélet, mint ahogy az itt oktatóktól is sokkal több kutatási munkát vártak el, mint egy főiskolán.

Szerintem jobb volt, mert

- az "alapképzés" rövidebb volt - annak úgysem volt sok értelme

- a "mesterképzés" (ami már hasznos volt) az pedig hosszabb volt, és tényleg lehetett tanulni valamit:S

Most sokszor azt hallom, hogy az alapképzés végén már van egy kis "igazi" szakmai ismeret, de a mesterképzés elején kb. megismétlik, hogy a különböző alapképzésről érkezett emberek egy szinte kerüljenek, ami megintcsak időpocsékolás. Volt olyan ismerősöm, aki azt mondta, a mesterképzésen kb. 80%-ban az alapképzésen tanultakat ismételték el, és nagy csalódás volt számára az egész - el is hiszem, engem is idegesített volna!