Általános iskolások, Középiskolások, Egyetemisták! Fiúk, lányok, szülők, mindenki! Ti mit kifogásoltok a magyar oktatásban?

Aránytalan a humán és reál tárgyak oktatása, iszonyat durva módon el van tolva a humán tárgyak irányába. Az alapokat nem tanítják meg semmiből normálisan, pont azokat a dolgokat, amik a legfontosabbak lennének. Szerintem az, hogy egy érettségire készülő ember tudjon normálisan szöveget értelmezni, helyesen írni és fogalmazni valamint a gondolatait értelmesen összefoglalva szóban felelni, sokkal fontosabb, mint hogy melyik híres költőnk mikor élt és ki volt a szerelme.

És mit látok? Csak nézz szét gyakorin...

Már a felvételi követelmények értelmezése sem megy. Matekból ugyanez. Képesek megkérdezni érettségi előtt, hogy xy tárgyból hány %-ot javíthatnak az írásbelijükön, holott ez egy egyszerű százalékszámítás.

A kritikus gondolkodásra is meg kellene őket tanítani, akkor talán nem hinnének el minden gyökérséget, amit a neten találnak, még ha le is rí az adott dologról, hogy egy baromság. Arra is meg kellene őket tanítani, hogy ha nem tudnak valamit, hogyan tudnak utánanézni.

A kötelező olvasmányok helyett inkább meg kellene kedveltetni az olvasást, pl. úgy, hogy lehetőségeket adnak a diákoknak, hogy válasszanak bizonyos kötetek közül, esetleg saját maguk válasszanak egy adott témából olvasmányt.

Egyetemen pedig nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a gyakorlati oktatásra.

Másodéves egyetemista 20 éves lány vagyok, ez a meglátásom: először is túl magas az óraszám általános és középiskolában is. Nekem 1-3-ig csak 20 órám volt és 4-ben lett először 25, a mostani elsősöknek már most 25, de olyan órákkal mint az öt tesi, erkölcstan, és talán rajzból is eggyel több van. Szerintem az ilyen korú gyerekek maguktól is sokat mozognak az udvaron (legalábbis nálunk a fogócska és a foci ebben a korban favoritok voltak), ez jobb, mint a kötött tesi. Erkölcstan óra nélkül is lehet abba az irányba terelni a gyereket, hogy ne bűnöző legyen.

Felsőben a nyelv és az informatika oktatására kellene jobban rámenni. Ez a kettő abban az általánosban jó volt, ahová jártam, info 4-től 8-ig heti egy óra volt (úgy tudom, ezt is csökkentették), németből pedig 4-től 8-ig heti öt óránk volt, egy stabil B1-es szintet simán elértünk. (Az más kérdés, hogy később megszenvedtem, hogy gimis koromban kezdtem el csak angolul tanulni, ezért bevezetném, hogy minden általánosban lehessen az angolt választani.)

A középiskola vonatkozásban négy évfolyamos gimnáziumról van tapasztalatom, erről írok. Megint kiemelném az informatika oktatást, náluk az szinte semmi nem volt, így hiába tanultam meg általánosban a Microsoft Office és egyéb programok használatát is, mára mindent elfelejtettem, pedig az még a legegyszerűbb irodai munkákban is kell. A nyelv tanulás is elengedhetetlen angol + még egy nyelv magas szintű tudása (szerencsére ez nekünk meg volt). A 9. és 10. osztállyal nincs gondom, mindenféle tárgy, terület, megtalálhatjuk azt, amiben jók vagyunk. Viszont a 11 és 12. osztályban borzalmasan sok 35 óra, amikor az érettségi tárgyakra kellene koncentrálni! Az első olyan évfolyamba jártam, ahol már nem az volt, hogy választasz egy faktot és a maradék időd szabad, hanem kötelező volt a három fakt, hogy meg legyen az óraszám! Nekem szerencsém volt, viszont voltak olyan osztálytársaim akik szenvedtek a faktokon, mert csak azért jártak be, mert kötelező volt! Pedig a faktrendszernek nem ez a lényege! A másik, hogy a művészeti tárgyak továbbra is kötelezőek a végzős évekre, szerintem oda csak az járjon, aki ezzel szeretne foglalkozni. Ráadásul nem voltak jó tanáraink, szóval még csak az se mondhatom, hogy ezek az órák kikapcsolódások voltak, inkább végigszenvedtük őket. Az ötből két tesin meg pinpongoztunk vagy aktivitiztünk, hisz nem volt termünk! Annak is sok értelme volt. . .

Azt, hogy az egyes tárgyaknál mit kellene oktatni, erre nem igazán tudok válaszolni, mivel ezt tényleg a hozzáértőknek, szaktanároknak és fejlesztő pedagógusoknak kellene kitalálni. Nekem magával a tananyaggal (leszámítva persze a művészeti tárgyakat és a gimis infót) nem volt bajom, bár lehet, hogy szerencsém volt és jó tanáraim voltak:) Sokan mondják, hogy túl lexikális az anyag. Igaz, hogy jobban kellene fejleszteni a különböző kompetenciákat, de szerintem a túl kevés tárgyi tudás sem jó. Sajnos nehéz megtalálni a megfelelő egyensúlyt.

Az egyetemmel egyenlőre csak annyi a bajom, hogy mi egy teljesen új tantervvel kezdtünk és néhány oktató nagyot nézett az első órán, hogy akkor neki ebből a tárgyból ennek az évfolyamnak mit kellene tanítani. De szerencsére a legtöbbjük egész jól alkalmazkodott (sajna azért nem mindenki, de hátha az utánunk következőknek már jobb órákat tartanak). A tavaszi félévben megyek majd először gyakorlatra, kíváncsi vagyok, hogy mit tudok majd a tanultakból hasznosítani, de azért bizakodó vagyok:)

-a magyar oktatás nem ad általános műveltséget , hiszen túl nagy mennyiségű elszigetelt tananyagot akar megtanítani, így hamar elfelejtik a diákok

-nem késztet önálló gondolkodásra, kreativitásra, csak magolni kell

-tekintélyelvű tanár-diák viszony

-mindenkit egyféleképpen oktatnak, így akik kilógnak a sorból, hamar kibuknak, lemaradnak. annyiféle gyerek van, hogy lehet mindenkit egyféleképpen tanítani?

-a mindennapi testnevelés először meg kéne teremteni a feltételeit, nem pedig a folyosón bukfencezni stb.

-erkölcstannak semmi értelme

-nyelvoktatás gyalázatos: szódolgozatok erőltetése, 0 beszéd, szavak elszigetelt magoltatása, begyöpösödött borzalmas kiejtésű angoltanárok, akik nem

-matektanárok szintén borzalmasak: azt sem fogják fel, h mindenki más adottságokkal, keménykednek, h bebizonyítsák, mennyire fontos a matek- nálunk gimiben olyan oszt társam volt pótvizsgán, aki aztán másik érettségi után matekból szerzett diplomát. sokkal értelmesebb volt, mint a matektanárunk, aki pótvizsgára küldte

-informatika szintén borzalom ebben a formában. 2-es voltam belőle, aztán felnőtt fejjel minden gond nélkül megtanultam mérnöki tervezőprogramokat használni

-testnevelés: az lenne az ideális, ha megszerettetnék a mozgás. ennek az lenne a módja, h mindenki kiválaszt egy sportot tesi órán, és azt űzi.nem pedig az, h kislabda-hajítástól kezdve a talajgyakorlatilag minden marhaságot erőltetünk, amit minden diák utál, ja, és ugyan én sportos vagyok, de láttam, h a tornatanárok hogyan bánnak a kövérebb diákokkal

persze hogy csökken a színvonal. nézd meg a PISA teszteket.

a legnagyobb baj az ,h nem igazán tanítanak gondolkodni. aki olvasott, sokszor az is csak megismétli, amit olvasott, de nem is igazán érti.

Mit nem tesznek meg? Először is az oktatás pont az amire nem szabadna sajnálni a pénzt. Persze egy istállóban is lehet oktatni, de egy bizonyos színvonal eleresehez kellenek a megfelelő eszközök. Pl nálunk fizika órán soha nem volt kísérlet, mert nem volt eszköz. Pedig ennél a targynal nagy segítség lenne ha az ember nem csak papírból látná, hanem a valóságban. Bar az a szomorú hogy sok tanár nálunk még a dolgozat papirhoz is pénzt hajtott be. Egyetemen hasonló a helyzet. Nincsen elég eszköz, a labor férőhelyek száma erősen korlátozott, ami van, azt is gyakran a tanár hozta innen onnan. Volt hogy olyan gépen kellett dolgozzak egy óra keretében, hogy a gépet mechanikailag kellett még lekapcsolni egy kapcsoloval... Mondanom sem kell hogy baromi lassú volt és állandóan lefagyott, kB 30 éves technológia... De a legjobb mikor mondják hogy az adott eszközhöz értő menrokokbol hatalmans hiány van az országban, mindenhol keresik az ehez értő szakembert... Aztan kijelentik hogy az egyetemen csak néhány fő részére van ilyen gép ( az is elavult) a többiek csak elméletben tudnak vele foglalkozni...aztan elmegyek a céghez és be se tudom kapcsolni... Kell az eszköz hogy egy nornalis színvonalát el lehessen érni.

A tananyag sem az igazi. Középiskolában már felesleges az ének rajz pl, ezeket általános iskolában kellene nyomni. Aki ezzel akár foglalkozni az ilyen középiskolába megy, a többinek meg abban a korban már felesleges.

Sok a humán tárgy és kevés a reál. Az új összevont termeszettudomanos tárggyal meg megkevesebb. Pedig valjuk be, műszaki teruleten hatalmas hiány van, és alapjáraton ez adja egy ország gazdaságát is. Persze a humán is fontos, de nem ilyen mértékben. A tárgyak struktúrája régen rossz, mert megoldásra megy és nem gondolkodásra.

Az alapok kB mindenhol kimaradnak. Van olyan hogy egy érettségire készülő nem tud elvegezni egy százalék szamitast, vagy hogy és minden olyan tok alap dolgoz ront el, amiket 3-4 éve kellett volna elsajatitson. Pedig a matek lépcsős tárgy, ha valahol elveszel akkor véged, de ehelyett inkább mindenkit atengednek. Sajnos az érettségi már nem nagy dolog, jóformán bárki képes megszerezni minimális energia befektetéssel.

Az egyetemi szakok egy jelentős hányada felesleges, ezekkel sem ártana kezdeni valamit, bár a követelmény emelés némileg csökkentette az ilyen szakokra jelentkezoket.

Az oktatás színvonala folyamatosan csökken már régóta. Lásd PISA teszt. Az unióban már csak a szlovákok meg talán a bolgárok vannak mögöttünk. Holott pl Észtország a legjobbak közé került. Tökéletes bizonyíték hogy posztszovjet ország is kerülhet az élvonalba. Nálunk a színvonal csökkentés egyetemen úgy nyilvánul meg, hogy lejjebb vitték a %-os követelményt, kevésbé szigorúak a tanárok, mert a diákok nem bírják a tempót amit előtte 10 éve bírták, azt meg nem teheti meg az egyetem, hogy akkor senki nem kap náluk diplomat. Gimibe mikor én jelentkeztem akkor azt mondta a matek tanár hogy az számít jónak ha az 50 pontból 40-et elég a diák. Mire érettségihez értem, már azt mondta, hogy örültek ha egy 30 pontosat találtak.

Szerintem a legfontosabb az lenne, hogy az alapokat mindenki kő keményed tudja, utána pedig ne a magolásra hanem a keszseg fejlesztésre menjen a dolog.

Lehetne tompítani a porosz oktatási rendszeren, és kicsit eltolni mondjuk a liberális vagy angolszász rendszer felé.

A diákoknak rengeteg tantárgyuk van, minden az elemeire van bontva, és sok a töltelék tárgy. A sok töltelék tárgy megmaradna az általános iskolában, így az megadja a szükséges alapot/képzettséget.

A középiskolákban pedig összevonnék tárgyakat, (biosz, kémia, fizika például, bár ez lehet amúgy is így lesz), és a maradék tárgyakat választhatóvá tenném.

5 kötelező érettségi tantárgy van, de tanulsz vagy 15 félét feleslegesen jelenleg.

A középiskolákban összesen 7 tantárgyat tennék kötelezővé egy diáknak, semmi többet. 5 kötelező érettségi ugye, +2 lehetne szabadon választható, mint ének, rajz, föci vagy bármi más ami az érettségi tárgyakon kívül vannak. Az 5 érettségi tárgyból, 3-at fixre tennék, azaz mindenki kötelezően kéne érettségizzen matek, angol/német, illetve magyar nyelvből. A maradék kettő pedig lenne az, ami a továbbtanuláshoz kellene nekik.

Az órarend úgy nézne ki, hogy minden nap mind az 5 érettségi tárgyad tanulod, illetve +1 választható minden nap (váltogatva naponta a választott nem érettségi tárgyaid), vagyis maximum 6 tanórája lenne a diákoknak.

Hírtelen ennyi jutott eszembe. Leszögezném, hogy lehet előfordultak hibás kijelentések, mivel Magyarországon csak általános iskoláig tanultam, onnantól Angliában folytattam a tanulmányaim diplomáig).

A magyar egyetemekkel is azt tenném, hogy összevonnék tárgyakat, szóval nem lenne heti 16 féle tárgyad, hanem mondjuk helyette 6, és azokba lenne belesűrítve egy-egy témakör ami az új tantárgy neve alá tartozik.

Valamint kötelezővé tennék 1 szabad hétköznapot az egyetemistáknak, vagyis heti 4 napot járnának csak. Az a nap pedig megmaradna nekik self-study-nak, vagyis otthon tudnának tanulni/készülni. Ez azért szükséges, hogy kicsit jobban önállósodjanak a hallgatók, és segíti az időbeosztási képességüket.

A tesi és a sport az fontos, de ne akarjon az iskola uralkodni senkin. A mindennapi tesit eltörölném és csak választható lenne. Nem várhatják el senkitől, hogy este 7-re hazaér mert ma 8 órája volt suliba, majd minden tárgyra tanuljon még +1 órát otthon..

Bár ha ilyen intenzíven tanulnák a diákok az 5 érettségi tárgyukat minden nap azt az 5 érettségi +1 választható nem érettségi tárgyat, akár lehetne a középsuli 3 éves, és az általánost kitolni 9 osztályra.