Tudnátok abban segíteni, hogy mi a vélemény a Gödöllői Premontrei Gimnáziumról?

Én Premis voltam... imádtam!

Igaz, végül nem ott fejeztem be, de nem azért jöttem el, mert nem voltam megelégedve az oktatás színvonalával vagy az iskola szellemiségével.

A tanárok többsége nagyon nagy tudású és jó pedagógus. Bármilyen fakultációra jelentkezel, biztos, hogy nagyon jó lesz az érettségid.

Nagyon jó volt itt diáknak lenni, mert az 500+ fős létszám ellenére családias a légkör, és rengeteg program van.

Igazat adok az előzőnek. Mióta ez a dagadt bánat a vezető azóta az egész nem ér egy zseb szart sem. Nem sok jót tudok mondani róla. A vezetőség egyáltalán nem mondható rugalmasnak. A jó tanárok, akik adták a suli hírnevét és akik miatt jól képzett diákok hagyták el az intézményt,azok felmondtak. (átmentek a veresegyházi verkába)

A problémákat mikor kifejtjük az illetékeseknek, akkor igyekeznek nem tudomást venni róluk. Bezzeg a kisebb piszlicsáró dolgokkal annyit tudnak foglalkozni...

Hogy mondjak egy példát, az igazgató azt mondja nem jut ideje a gondjainkra, viszont szinte minden szünetben a telefonokat gyűjti mindenkitől, akinél meglátja akár egy pillanatra is. Nem elég hogy elveszi, vissza se adja, amíg fel nem mondasz neki egy zsoltárt fejból.

Hogy valami jó dologgal zárjam a véleményt, az intézmény épületei jól néznek ki és viszonylag újszerűek. Illetve a felső szinten lévő termek kaptak klímát a meleg ellen.

Mindent összevetve, az iskola kívülről nagyon szép, de belülről rohad.

#4: Hasonló véleménnyel voltam róla én is az utolsó pár évben.

Amikor 9.-ben beléptem az ajtaján, a virágkorának az utolsó foszlányát csíptem el, - amiből a tanulmányaim végére már nem maradt semmi.

Vannak bizonyos kiváltságos osztályok az átlagnál nagyobb létszámban tanárgyerek vagy befolyásos szülők porontyaival, akik megkapják a legjobb pedagógusokat, versenyekre járatják és tömjénezik őket.... a többi osztály, a többi diák pedig kvázi csak dísznek van ott. Szélnek vannak eresztve. Tények és segítségnyújtás helyett csak felszínes humbugot kapnak “oktatás” néven.

Mellékesen, az, hogy a mai világban egy iskola “keresztény szellemiségű”, már rég nem jelent semmit.

Rég nem az a szempont, hogy jó magaviseletű, normális értékrendű diákokat vegyenek fel. Elég, ha valakinek vagy valakije. Csak ezt nézik. Nem téged, hanem a rád nyomtatott címkét, a “mázadat”, amihez ha értesz (vagy a szüleid értenek) úgy kotyvasztjátok össze, hogy végül méltónak találjanak ahhoz, hogy az iskola falai magába fogadjanak.

Aztán később koppan, hogy tele van egy csomó olyan gyerekkel az osztályod, akiktől még a legvehemensebb pedagógusok is alig tudnak órát tartani.

Én igencsak megsínylettem pont ezt az átmeneti időszakot az aranykor és a leépítés között. A legjobb tanáraink hagytak ott minket. Az “ikonikusnak” számító premis tanárok után jött egy jóval fiatalabb... és jóval felkészületlenebb gárda, akik gyakran csak játszogattak velünk óra címen, érdemi tananyagot nem adtak le.

Persze, ünnepekkor, - amikor mindent kamera rögzít - be kell adni a népnek, hogy ez mennyire nagy múltú és színvonalas intézmény a projektnapjaival meg minden mással, amit fókuszba állítanak.