Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ

Főoldal Belépés/Regisztráció Egy véletlen kérdés Facebook






Kategória: Közoktatás, tanfolyamok » Magyar iskolák

A kérdés

A világkereskedelem jellemzői?

Egyik földrajzi tételem, de sehol nem találok konkrét anyagot hozzá. Tudna valaki segíteni nekem?

Keress kérdéseket hasonló témában: földrajz

  jún. 12. 19:09  Privát üzenet  

A válaszok

A nemzetközi kereskedelem fogalma, rövid története és formái


Amióta az emberi közösségek az önellátáson kívül többletet tudnak termelni, kereskedelmet folytatnak egymással. A kereskedelem korábban csupán a termékek cseréjét jelentette pénz közbeiktatása nélkül, ez a cserekereskedelem. A pénz megjelenésével a cserekereskedelem egyre inkább háttérbe szorult, és a termékek pénz ellenében cseréltek gazdát.

Nyilvánvaló, hogy abban az országban, ahol valamilyen nyersanyagból több van, mint amennyit fel tud használni, vagy az előállított termékből több van, mint amennyire a lakosságnak szüksége van, megpróbálja azokat értékesíteni. Ha mindez különböző országok között zajlik, akkor nemzetközi kereskedelemről beszélünk.

A nyersanyagok nemzetközi kereskedelme azon az egyszerű logikán alapszik, hogy ha valahol valamiből sok van, akkor azt értékesíteni fogja a világpiacon (ha van rá kereslet). A feldolgozott termékek esetében azonban kérdés, hogy mikor lesz mindkét ország számára előnyös az árucsere. A 20. században világméretűvé váló nemzetközi árukereskedelemre jellemző, hogy az olcsó munkaerőt igénylő termékeket előállító országok a nagy szaktudást, de kevesebb emberi munka ráfordítását igénylő országok termékeit vásárolják és viszont. Ez mindkét típusú ország számára előnyös, mert azokban az országokban, ahol a nagy szaktudást igénylő iparágak (pl. számítógépipar) honosodtak meg, drága a munkaerő, azokban pedig alacsonyabb, ahol a munka elvégzése nem kíván akkora szakértelmet (pl. textilipar). Ez utóbbiaknál a nagy szaktudást igénylő iparág megteremtése kezdetben óriási nehézségekbe ütközne, és nagyon drága lenne az így előállított termék. Ezért az ilyen termékeket megéri másoktól vásárolni.

Természetesen mindez változhat az évek során. Az ún. kistigrisek néhány évtizede még az olcsó, kevésbé szakképzett munkaerő országai voltak, ahol az olcsó tömegáru előállítása volt jellemző, mára pedig a világ élvonalába tartozó, fejlett gazdasággal rendelkező országok lettek és a nemzetközi kereskedelemben is egészen más helyet foglalnak el, mint korábban.

A mindkét fél számára előnyös kereskedelem egy ideális állapot, természetesen nem lehet jellemző minden esetben. Előfordulhat, hogy több ország is elő tud állítani egy-egy terméket, de azok árai különböznek egymástól. A drágábban előállított termék ára ilyen esetben nem versenyképes. Ha viszont az ország szempontjából lényeges, hogy a termék előállításával foglalkozzanak, akkor az államok protekcionista gazdaságpolitikát alkalmaznak és védővámokkal vagy kvótákkal, illetve egyéb módokon megvédik termékeiket. Szabadkereskedelemről akkor beszélünk, ha a termékek kereskedelmével szemben nincs semmiféle akadály. Erre próbálnak törekedni, de a nemzetközi kereskedelemben résztvevő országok legtöbbje termékei egy részét valamilyen formában megvédi, tehát a protekcionizmus és szabadkereskedelem egymás mellett létezik.


Árukereskedelem


A nemzetközi kereskedelem nem csak árukereskedelmet, hanem a szolgáltatások kereskedelmét is jelenti. Az árukereskedelmet korábban a mezőgazdasági és ipari nyersanyagok uralták, mára a gyáripari termékeké a vezető szerep. Az élelmiszerek és a bányászati termékek kereskedelme arányaiban egyre inkább csökkent a gyáripari termékeké pedig folyamatosan nőtt és ez a folyamat mind a mai napig tart.


A szolgáltatások kereskedelme


A szolgáltatói szektor szerepének növekedése maga után vonta az ilyen típusú tevékenységek kereskedelmét is. A globalizációs folyamat felgyorsulása miatt ráadásul a szolgáltatások kereskedelme jóval könnyebbé vált. Ma már a legkülönfélébb szolgáltatások is megjelentek a nemzetközi porondon, ezek közül a legismertebbek és legegyértelműbbek az utazással kapcsolatos szolgáltatások, de bekapcsolódott a nemzetközi kereskedelembe az oktatás, a szállítás, és a pénzügyi szolgáltatások jelentős része is.


Régiók részvétele a világkereskedelemben


A gazdaságilag fejlett országok nemzetközi kereskedelemben való részvétele mellett eltörpül a világ többi része. A megközelítőleg 80%-os arány jelzi, hogy a világkereskedelmet ezek az országok irányítják.

Ha regionális lebontásban vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a világkereskedelemből való legnagyobb részesedése az Európai Uniónak van, ami azért is lehetséges, mert egymás között is jelentős mértékű az áruforgalom. Az EU mellett az USA-nak van még meghatározó szerepe, de természetesen a többi fejlett ország is (pl. Japán, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, stb.) komolyan hozzájárul a termékek és szolgáltatások világméretű áramlásához.


A nemzetközi kereskedelem növekedése


A 20. század végén és a 21. század elején a nemzetközi kereskedelem volumene egyre jobban növekedett. Ez annak köszönhető, hogy a nemzetközi kereskedelmet irányító régiók is tovább tudták növelni kereskedelmi forgalmukat, ugyanakkor bizonyos régiók nemzetközi kereskedelemben való részvétele jelentősen megugrott. Ez utóbbiak közé tartozik a kelet-, és délkelet-ázsiai régió. Ebben a régióban vannak az újonnan iparosodó ázsiai országok, illetve Kína. Ezen országok nemzetközi kereskedelemben való részvételük rohamosan növekszik, amit jól jelez az itt található kikötők és nemzetközi repterek forgalmának döbbenetes mértékű növekedése. Ázsia mellett Latin-Amerika részvétele is egyre inkább jelentősebb, egyedül az afrikai kontinens esetében nem figyelhető meg jelentősebb mértékű növekedés. Ez a régió a világ egyik kilátástalannak tűnő válságterülete.


Forrás: [link]



A válaszíró 55%-ban hasznos válaszokat ad.
# 1/3Időpont jún. 12. 20:36 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Valamint: [link]

A válaszíró 55%-ban hasznos válaszokat ad.
# 2/3Időpont jún. 12. 20:37 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A kérdező kommentje:

Köszönöm szépen a gyors választ!

# 3/3Időpont jún. 12. 21:01 Privát üzenet

Értesítsünk róla, ha új válasz érkezik? Válasz küldése










Minden jog fenntartva © 2019, www.gyakorikerdesek.hu | GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Kapcsolat: info (kukac) gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!