Valaki el tudná magyarázni a magyar és brit felsőoktatás közti különbségeket?

Az az egyik mint amit fent említettek, való igaz.

Igazából minden egyetem más Angliában, egyáltalán nem olyan nagyon egységes mint Magyarországon. Angliában mindenféle szak létezik amit eltudsz képzelni, de komolyan. Filmsminkes BA, ruhatervezések, webfejlesztés BSc ami csak arra fókuszál, szintúgy játékfejlesztés, van videójáték történetíró, és még sorolhatnám, minden területről van alapképzés.

Magyarországon a felvin van 4 oszlopnyi szak és minden egyetemen ugyanazokkal a nevekkel meg legtöbb esetben tárgyakkal indulnak a szakok, míg Angliában két azonos nevű szak is lehet totál más.

Egyébként magyarban bevett szokás ez a tárgyfelvevős dolog. Angliában ezzel nem nagyon van gond, mert rengeteg egyetem fix órarenddel és tantárgyakkal indítanak szakokat. Ami azt jelenti, nincsenek lyukasórák, minden jól tervezett, mindennek megvan az értelme és a végén kattan be, hogy hogyan kapcsolódik minden amit tanulsz. Van olyan is, hogy 3-4 tárgy fix, majd a maradék tárgyat te választod, de olyan is van, hogy az egész órarended te állítod össze egy brutál hosszú listából, szóval konkrétan egyedi szakot raksz össze magadnak egy tágfogalom néven.

Egyébként Angliában module-ok vannak nem is tárgyak, ami azt jelenti hogy például nincsenek atomokra bontva dolgok. Például magyar egyetemen van analízis, algebra, valószínűségszámítás meg nem tudom mik vannak csak random mondtam valamit, addig Angliában van egy tárgyad "Mathematics" néven ami mindent lefed. Ez nyilván ugyanolyan mélyen elmerül a dolgokban, csak éppen egy név alatt. Szerintem et így sokkal átláthatóbb.

Angliában még nagyon gyakoriak a beadandók, általában az ilyen laza 3-5 ezer szavas beadandók (szakdoga pl lehet 15 ezer szó), plusz a gyakorlati dolgok, és ez nyilván csak ami a feladathoz tartozik, de egy 4 ezer szavas beadandó simán 6 ezerre is kijön mindenestül, és alig fér el 25-30 oldalon.

A tanárok nem annyira szopatósak szerintem, közvetlenebbek, emberibbek, gyakorlatiasabb az egész, de ezek mind nyilván egyetemtől függhetnek.

Amit még érdemes tudni, hogy Angliában nagyon komolyan veszik a diplomád minősítését. Ebbe nem megyek bele mert hosszú, de például sok helyen 40% kell a Pass-hoz ami kevésnek tűnhet, de hidd el, nem az, teljesen más a standard. 80% felett nem nagyon szeretnek adogatni jegyet, és elég komolyan is javítanak beadandókat, sok mindenbe bele kötnek, és sokat kell tenni a 40%-ért is már, és nem is a 40%-ot a legnehezebb elérni, hanem onnantól felfele bármennyi pontot, és 10%-onként ugranak a jegyek.

Egyébként ha nem kapsz legalább 70%-os minősítést (1st class), vagy 60%+-ost (2:1), akkor azt mondják egyetemen az előadók, hogy feleslegesen vitted végig, mert a munkáltató semmibe sem fogja venni az ez alattiakat, és egyébként rengeteg munkáltató is megköveteli a legalább 2:1-et. A 2:2 már rossznak számít, de legalább még ezzel felvesznek valahova mesterre.

Egyébként az előadók általában tapasztaltak az adott területen és értenek is ahhoz amit tanítanak, és meg is állnák a helyüket a versenyszférában. Ez Magyarországon nem mondható el, például egy informatikatanár alig mondható informatikusnak ha komolyan akarjuk venni.

Ami nagyon elüt még, az az hogy UK-ban elég gyakori hogy (főleg fix tantárgylistás egyetemeken), hogy olyan jó órarendet állítanak össze, hogy 3, max 4 napot kell bemenned egy héten, mivel tömbősítve vannak az óráid. Persze van olyan egyetem is ahol te választod a tárgyaid és egy nap csak egy előadásod van, meg elég foghíjas a többi nap is.

Persze eléggé arra fókuszálnak, hogy magad tanulj egyedül, oszd be az időd, legyél független stb, szóval otthonra van bőven feladat erre az 1-2 nap szabad hétköznapokra is.

Magyar egyetemeken ahogy hallottam ismerősöktől, elég gyakori az olyan, hogy jegyet kapsz a tárgyra csak azért mert órán megjelensz és aktív vagy, valamint olyen kvízekkel oldják meg az osztályzást, meg 1 oldalas miniatűr beadandót kell csinálni egy-egy tárgynak, valamint az előadó csak a saját könyvéből tanít hogy megvedd és ebből pénze legyen.. Ez nem tudom, hogy azért van mert a személy büfészakon volt aki mondta nekem, de ha ilyenek vannak, akkor ez egy brit oktatásban felnőtt személynek töhejesnek hangzik, itt abszolút nincs ennyi hatalma az előadóknak és minden egyes tantárgyat szigorúan végig kell csinálni, amit külsősök is javítanak, szóval elfogultság is nulla.

"A tanárok nem annyira szopatósak szerintem"

Ehm.. a többivel egyet értek, ezzel annyira nem. 😂

Legalábbis amikor olyan anyagtan dolgozatot raktak nekünk össze hogy csak ürített a gatyájába az évfolyam...

#3 Hát igen, ezért is írtam, hogy legalábbis nálunk nem csinálták, egyeteme válogatja. Nekünk inkább csak a 3. félévben akasztottak be rendesen, de az is azért volt, mert már első évben is ijesztgettek minket, hogy hatalmas ugrás van a két év között, és aki első évben olyan 70% körüli átlagon állt, az készüljön fel mert a 40-50-hez közelebb lesz :D

Képzelheted, ha az én 61%-om volt a legmagasabb. Viszont 4. félévben ezáltal annyival komolyabban vette mindenki (legalábbis én), hogy becsúszott egy 82% is, mellette felső 70-ek, így az átlagom normalizálódott.

Közben lehet csak én gondolom így tőlünk is, mert nekem általában mindig jó jegyeim voltak egy-két kivétellel, mert rengeteget készültem. Azt hiszem egyedül én végeztem 1st Class-al, és infós szak szóval nem is mondhatom, hogy könnyű volt. Rajtam kívül egyébként mindenki utálta az egészet, szenvedésnek fogták fel, sokan csak a 40%-ra pályáztak, de volt aki zsinórban minden module-on megbukott egyik félévben pedig mindig ott volt és próbálkozott is.

Szóval a fenti kommentet akkor inkább fogjuk fel személyes véleménynek a szopatással kapcsolatban.