Milyen az esti gimi?

Az esti gimi nagykorúaknak van.

Figyelj, tudom hogy nem ezt akarod hallani, de most vagy a legjobb helyen. A gimi első másfél évében nekem kb egyáltalán nem voltak barátaim, de utána összebarátkoztam a mostani legjobb barátnőimmel. Az első időkben az időmet tanulással, rengeteg tanulással töltöttem, a szünetekben pedig olvastam. Ez az első időszak egyrészt adott egy tanulási rutint, másrészt egy biztos alapot a nehezebb anyagokhoz.

Legalább 16 évesnek kell lenni egyébként.

És nem leányálom, nem erre van, mint te gondolod, hanem azért, hogyha nappalin nem sikerült érettségizni. 5x8 órát dolgozni egy héten és még 3 nap suliba is járni tényleg annyira jól hangzik neked? Arról meg már ne is beszéljünk, hogy hiányos lesz a tudásod... persze, lehet, hogy felvesznek x egyetemre, ahová menni akarsz, de tudod, benn is kell maradni meg végezni.

Nekem se voltak barátaim, mégis végigcsináltam. Ha olyan rosszul érzed magad, jelentkezz át egy másik nappali gimibe. De estire csak akkor menj, ha muszáj. (Magamból kiindulva én 10. osztály végéig tanköteles voltam. Akkor lettem 16 és ugye akkor a tanév végéig még tanköteles vagy.)

16 éves korodig iskolaköteles vagy, úgyhogy ezen korai még gondolkozni. Inkább azon gondolkozz, hogy legyen jobb most.

Az esti gimi arra jó, hogy átrugdossanak az érettségin. Persze, ha mellette magadtól megtanulod az anyagot rendesen, akkor nincs akadálya, hogy egyetemre menj utána.

Van olyan felnőtt gimnázium, ahova hetente 2-3-szor kell délutánonként járni, de nem nagyon van az a munkaadó, aki ez elnézi. Van olyan is, hogy csak szombatonként kell menni, ez a reális munka mellett.

Ha dolgozol, akkor dolgozol, akkor hogy lenne már "nyári szünet"? Kezdetnek kapsz kb. 15 nap szabadságot, és azt kell beosztanod az egyéb ügyeid intézésére is, nem is veheted ki akármikor, és nem fordíthatod mind "szünetre".

Tudom, hogy nehéz, de lendülj túl ezen, térj észhez és tanulj!

Nézd, ha ragaszkodsz hozzá, írhatok én neked "pozitív" véleményt, én nem ismerlek, nekem mindegy, ha elcs*szed az életed.

NINCS pozitív oldala az álmodozásodnak! Ez az igazság - akármennyire is nem hangzik jól. (Ha én lennék a szülőd, tuti, nem engedném!)

Sokkal nehezebb helyzetbe hoznád magad, mind a mindennapi életedben, mind a tanulmányaiddal kapcsolatban.

Értem én, hogy most menekülnél, de ez NEM megoldás!

"Most is például már január óta azon sírok minden este, hogy osztálykiránduláson valószínűleg egyedül fogok ülni a buszon. Kérlek ne írjátok azt, hogy ez egyszerű kamaszhiszti." - pedig mi lenne más? Mert ha azt írnád, hogy bántanak az osztálytársaid vagy valami, de nem ez a helyzet.

Megértelek én, nekem is volt egy nehéz évem a suliban (11. II. félév és 12. I. félév), amikor sokat sírtam, állandóan le voltam hangolva miatta stb., de nem adtam fel, és túlléptem rajta (visszatekintve sem a negatív emlékeim vannak túlsúlyban). Pedig az első két évben engem bántottak is... Mos ezt nem azért írtam, hogy ha én szívtam, szívj te is, mert sajnálom, hogy rosszul érzed magad.

Ha a konkrét sulival lennének komoly problémáid, akkor írnám, hogy válts sulit, de a leírásod alapján ezzel sem lennél előrébb.

Szerintem is inkább megoldást kéne keresni a jelenlegi helyzetre. (Nem ugyanaz a 81%-os válaszadó vagyok.)

1) Miért kell 9.-ben ilyen sokat tanulnod? Milyen technikával tanulsz? Órán figyelsz? Mikre tanulsz? Tényleg ilyen sokat várnak el? Ha igen, az nem normális, a 9. osztálynak nem lenne szabad olyan nehéznek lennie, hogy ne legyen semmi szabadidőd. Vannak diagnosztizált tanulási nehézségeid?

2) A lelki problémáiddal a szüleidet és egy pszichológust lenne érdemes megkeresni. Kell lennie iskolapszichológusnak. Titoktartási kötelezettsége van, úgyhogy hozzá nyugodtan fordulhatsz. Szerintem sokkal jobban éreznéd magad.

3) Az iskolán kívül is lehet barátkozni, nekem a gimin belül abszolút egy barátom se volt, én is mindig egyedül ültem. Ha zavar, akkor hívj oda valakit, vagy mint mondtam, beszélj a pszichológussal, segítsen feldolgozni ezt. Értem, hogy rosszul esik, hogy egyedül ülsz, de szerintem felnagyítod, tragédiaként éled meg. Beszélj valakivel, de tényleg.