Az egyetemre felvetteknek kb. hányadát veszik fel duplázással?
válasza:Aki tudja, hogy felvették, az azt is tudja magáról, hogy duplázással-e vagy nem?
Egyébként biztos van valami országos szintű statisztika is ebből, hátha valakivel már szembe jött és belinkeli. :)
válasza:A KSH-n nézelődj akkor, ha van erre statisztika, akkor ott van, esetleg eduline vagy felvi oldalain :)
Az én időmben azt mondták a tanárok, hogy a duplázás kétlű fegyver, jól és rosszul is elsülhet. Mivel viszont úgysem választasz előre számítási módszert, az a biztos, hogy mindenből a legjobbra törekszel, aztán majd kiderül, hogy hogy alakul.
"Az én időmben azt mondták a tanárok, hogy a duplázás kétlű fegyver, jól és rosszul is elsülhet. Mivel viszont úgysem választasz előre számítási módszert, az a biztos, hogy mindenből a legjobbra törekszel, aztán majd kiderül, hogy hogy alakul."
Az én időmben én duplázással kerültem be, és nagyon is örültem neki, hogy nem amiatt mehettem X szakra, hogy Y meg Z tantárgyból kikönyörögtem az ötöst vagy ilyesmi, hanem amiatt, hogy X tantárgyból elég jó voltam ahhoz, hogy felvegyenek a jó felvételi kapcsán. És nem kellett végigstresszelnem két évet, hogy milyenek lesznek az év végi jegyeim mindenféle tantárgyakból. Szerintem sokkal diákbarátabb. Persze az jó, hogy amelyik kedvezőbb, azt veszik figyelembe mindenkinél (ez már akkor is így volt), de mostanában tehát tudja egyáltalán, akit felvesznek, hogy milyen pontszámítás miatt veszik fel?
válasza:"ha valaki pont elszúrja azokat a tárgyakat"
Hát szerintem ha valaki pl. matek szakra akar menni, akkor enyhén szólva elvárható, hogy ne szúrja el a matekot, ha meg francia szakra akar menni, akkor az, hogy ne szúrja el a franciát. Persze, tudom, hogy nem mindenkinél ilyen vegytiszta a kapcsolat a felvételi tárgya meg a szakja között, de mindenesetre ha én egyetem lennék, nem vennék fel senkit semmilyen szakra csak azért, mert egész más tárgyakból jól érettségizett, mint amik ott majd fontosak lesznek neki.
válasza:Elszúrás alatt nem arra gondolok, hogy 90% helyett 20%-ot produkál, hanem arra, hogy pl. a duplázáshoz kell az állami bejutás pontjai alapján 85%, ami látszólag sikerül is a próbaérettségiken meg dolgozatokban, de élesben mondjuk csak 78% jön össze, és a másik tárgyából hasonlóan, így viszont instabilabb a bejutási esélye, a pontszámításon fog múlni, hogy mennyire magasan húzzák meg.
Amúgy meg ez nem ennyire fekete-fehér, jogra pl. sokan töri emeltet visznek duplázással, de azért az ember józan ésszel ha belegondol, az ügyvéd, a bíró, az ügyész, a közigazgatási jogász, a vállalati, stb. nem azon fog morfondírozni, hogy milyen volt a középkori társadalom, vagy Hunyadi Mátyás. A valós jogi munkának a legkevésbé sincs semmi köze a történelemhez. A pszichológián is tudtommal opcionális vagy kötelező a biológia, és biztos van is köze hozzá, de szerintem a praktizálás során a pszichológus sem a csontokat mondja fel a páciensének, akinek segítenie kellene valahogy. Nyilván egy mérnöknek a matekhoz már sokkal több köze van, de a vihető duplázható felvételi tárgyaknak nem feltétlenül van sok köze később a különböző szakmákhoz. Amúgy meg egyetemen bent maradni a kihívás, nem bejutni, és nagyon jó eredményekkel bekerülők hagyják végül ott vagy buknak ki, úgyhogy ennél azért ez bonyolultabb. Mindezeket összegezve igazán ne fájjon, hogy ki jut be duplázással és ki a másikféle módszerrel. Régen pl. egyetemi felvételinél volt szóbeli, most már nincs, régen az érettségi és a számítási módja is teljesen más volt, ki tudja, ez a rendszer is lehet nem marad örökre. Egyébként meg, csak államilag támogatott helyekre nehéz bekerülni szaktól függően, de sok helyen a 90% önköltséges, és pl. valahol az Eltén államilag támogatott helyre egy időben csak 460-470 ponttal lehetett bejutni, míg az önköltséges ponthatár meg 390 pont volt, más egyetem azonos szakján meg még kevesebb, szóval legrosszabb esetben diákhitellel vagy szülői hátszéllel bárki bekerülhet manapság felsőoktatásba, és ahhoz igen nagyon el kell szúrni az érettségit, hogy valakit ne vegyenek fel.
"jogra pl. sokan töri emeltet visznek duplázással, de azért az ember józan ésszel ha belegondol, az ügyvéd, a bíró, az ügyész, a közigazgatási jogász, a vállalati, stb. nem azon fog morfondírozni, hogy milyen volt a középkori társadalom, vagy Hunyadi Mátyás. A valós jogi munkának a legkevésbé sincs semmi köze a történelemhez. ... egyetemen bent maradni a kihívás, nem bejutni"
Ezért van az rendben, hogy a jogászok duplázhatnak törit.
"és nagyon jó eredményekkel bekerülők hagyják végül ott vagy buknak ki"
Ezért nincs rendben, hogy olyanok juthatnak be jogász szakra, akik matekból meg tesiből érettségiztek ötösre, míg töriből csak négyesre...
"ne fájjon, hogy ki jut be duplázással és ki a másikféle módszerrel"
Abból amit írsz, az következik, amit én is mondok, hogy csak duplázással lenne szabad bekerülni. Döntse el az egyetem, hogy melyik az az egy vagy kettő tantárgy, ami az adott szakhoz fontos, de ne legyen mellébeszélés: abból legyen jó az illető, de igazán jó, tehát eleve csak emelt szint jöhessen szóba, ha valaki egyetemre akar menni, ne pedig három másik érettségi tárgy középszintű eredményétől függjön, hogy felveszik-e. Régen is így volt, és a kétszintű érettségi bevezetésekor is ez volt a terv: középszint azoknak, akik nem akarnak továbbtanulni, és emelt szint azoknak, akik igen.
"Régen pl. egyetemi felvételinél volt szóbeli"
És egyetemi tanárok felvételiztettek, nem középiskolai tanárok! Azok voltak a szép idők! Akkoriban nem is panaszkodtak az egyetemi oktatók, hogy mennyire felhígult a hallgatók tábora...
"diákhitellel vagy szülői hátszéllel bárki bekerülhet manapság felsőoktatásba"
Ez a baj!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!