Milyen szakra érdemes menni manapság?

Csakis olyanra, ami érdekel.

Mert hiába az IT, mérnök, orvos a nyerő, ha totál távol áll tőled, akkor abban soha nem leszel sikeres/boldog.

#1

Teljesen egyetértek! Viszont kövezzetek meg, de orvosi az egyáltalám nem jó szak. Borzasztóan nehéz, rengeteg ideig tart, nagy a felelősséged, pár területtől eltekintve sokat kell dolgoznod és az éjszakázás/korán kelés ennyi tanulás után szerintem eléggé rossz dolog. A fizu se jó annyira (nyílván nem a saját rendelőjében dolgohó nőgyógyászra gondolok...), mert igen, átlaghoz képest remekül keresel, de a sok év és rengeteg munkával járó felelősség meg sz*pás nem éri meg ennyiért. Feleségem orvos, szóval tudom, hogy miről beszêlek:D nagy tisztelet nekik, de ez továbbra is hivatás, a pénz mellékes kell legyen, mert egyáltalán nem éri meg csak azért szenvedni.

Amúgy azért jelentkezz olyanra ami érdekel, mert vagy az egyetem kegyetlen nehéz (pl jog) vagy rengeteget kell a szabadidődben fejlesztened magadat (pl infó), tehát így vagy úgy, de sokat kell foglalkoznod a szakmáddal, mert vagy nem lesz diplomád vagy valami keveset fzető helyre kerülsz, mert nincs a piacra keresett tudásod.

Én népegészségügyi ellenőrként végeztem a Semmelweisen. Rengeteget kellett tanulni, és nem érte meg, mert közalkalmazottként dolgozok népegészségügyi osztályon és pics@ a fizetés.. Kórházhigiénikusként lehetne ezzel a szakmával jól keresni de oda bekerülni nem túl könnyű. (legalábbis ahol én lakok)

Viszont a munkám során látom, hogy az egészségügyben milyen bérek mozognak.

Orvosok,diplomás ápolók jó bért kapnak. A diplomás ápolóin én is gondolkodom..

Először is azt kéne megnezned mi érdekel. Utána hogy abból megfogsz e tudni élni. Mert hiába minden vágyad tanárnak tanulni, mindenki pénzből el és azért fontos nyilvan.

En fogorvosnak tanulok, de nem a pénz motivált elsősorban, hanem a fogak és szeretem egyébként. Hajrá!

6: igazából annak éri meg akinek anyukaja/apukája vagy jó ismerőse orvos akinek netalántán vagy egy maganrendeloje ahova egyből tud menni. Vagy ha olyanra szakosodik amivel már az elején tud maganozni, így annyit nem kell dolgozni állami egészségügyben. Fizetés teren maganorvosok eléggé jól megelnek, az allamiak se panaszkodnak de ennyi pénzt egy infó szakkal is el lehet érni, és semmi felelősséged nincs, max a gép meghal.

Inkabb fogorvos akkor már, 5 év után már egyből lehet maganba menni, és elég drágák mostmar, az ember a fogara meg mindig költeni fog.

7-es, az a baj, hogy egy fogorvosi rendelő berendezése az egyik legtöbb tőkét igénylő az összes magánrendelés közül. Plussz az egész életed azzal fog tellni, hogy szájakban turkálsz. Nem lenézem a fogorvosokat, csak én személy szerint biztosan nem csinálnám, és nem bántam meg, hogy általános orvosira mentem.

Igen, a befektetett energia nem arányos azzal, hogy mennyi pénzt kapsz cserébe, de szerintem senki sem örülnél annak, hogyha egy olyan orvos látná el, aki sz*rik mindenre, és csak az érdekli, hogy minél több pénzt keressen. Hogyha valakit csak a pénz érdekel, az ne orvosnak jöjjön, viszont hogyha tényleg érdekel ez a terület, akkor ne az anyagiak miatt aggódj, mert azért biztos megélhetést kínál. A bértáblához mindenki hozzáfér, már az abban szereplő összegek is kifejezetten jónak mondhatóak magyar viszonylatban. Ehhez még hozzájönnek az ügyeletek; az, hogyha esetleg már egy befutott orvos vagy, akkor ennél jovál többet is ki tudsz alkudni magadnak akár állami kórházban is. Ott van a magánrendelés lehetősége is, ahol nem kell minden szakirányhoz túlságosan magas kiinduló tőke, pl egy pszichiáternek vagy neurológusnak nincs túl sok eszközre szüksége. De ha tudsz spórolni, és nincsenek tartozásaid, akkor a legtöbb szakirányon belül össze tudsz szedni annyi kiindulótökét pár szakirányon belül pár év alatt, hogy tudsz magánrendelést nyitni. Arra a pár év tapasztalatra meg alapból szükséged lesz, mert hiába a 6 éves képzés, s*gghülyén fogsz kijönni az egyetemről, és a rezidens éveid alatt végig úgy fogod érezni magad, hogy semmihez sem értessz.

De mégegyszer mondom, akit csak a pénz érdekel, az ne orvosira menjen, mert megvannak azok a hátrányai, amit fenntebb nagyon jól összeszedett a többi válaszoló. Viszont pl az infónak is megvannak a hátrányai, hiszen minden napod azzal fog eltellni, hogy ülsz a kis székedben az íróasztalod előtt a gépedet nyomkodva, és írod a kódsorokat. Vannak olyan emberek, mint például én magam is, akik egyszerűen képtelenek lennének ezt hosszútávon csinálni, mert számomra eléggé unalmas munkának tűnik, és inkább elmegyek 3 műszakba dolgozni a betegek közé, akár 24 órás ügyeletben is, mert ezt élvezem. De ugyanúgy vannak olyan emberek is, akik erre mondják azt, hogy biztosan nem csinálnák, és akikhez az infós szakirány jobban illik.

Szóval a lényeg, amire az egészet ki akartam futtatni, hogy mindannyian különbözőek vagyunk, nem ugyanaz a szakma való mindannyiunknak. Lehet, hogy valaki milliókat keres a munkájával, miközben boldog is, de ha te ugyanazt a munkát csinálnád, pár év után kiégnél, és utálnád az életedet. Szóval kedves kérdező, azt próbáld megtalálni, hogy mi a szenvedélyed, mivel töltöd szivesen az idődet, és hogy mi az, amit biztosan nem csinálnál. Hogyha csak az anyagiakra koncentrálsz, és egész életedben a pénzt kergeted, sosem leszel boldog, mert nincsen az a pénzmennyiség, amit ne lehetne elkölteni. Hiába tűnik most soknak a millioós fizetés, egy idő után hozzá fogsz szokni, és a pénz önmagában nem tesz boldoggá, mindig azt fogod érezni, hogy ,,azért kereshetnék többet is". És amikor már kialakul benned ez a gondolat, és mellé egy olyan munkát végzel, amit kifejezettem utálsz, az nagyon nem fog jót tenni a mentális egészségednek.

Elnézést, hogy kissé hosszúra sikeredett, meg ha véletlenül elgépeltem valamit, mert telefonon írva próbáltam átadni ezt a pár gondolatot, de remélem, hogy átjött a lényege, és tudtam segíteni.