Milyen tantárgyakban (ill. egyebekben - lásd alább) mélyednek el azon fiatalok, akik a SZÍNÉSZETET választják szimpatikus és/vagy követendő útnak? Milyen területeken belül kell mindenképpen bőséges ismereteket szerezniük?
Egyebek alatt arra célzok, hogy rendkívüli humán műveltséggel, ezen belül pedig elképesztően alapos elmélyüléssel kell magukba szívniuk az egyes műveltségi területeket és széleslátókörrel kell rendelkezniük - így tartják mások.
(Gondolom irodalom, történelem, ének-zene, és még temérdek más területen kell jeleskedniük, tehát nem elég csupán ismerniük ezeket! Illetve ezek mellett feltételezem rengeteget kell olvasniuk, és egyáltalán nem lektűrt, hanem szépirodalmat és verseket. Van-e még más is? Plusz esetleg írtam-e valamiről a realitásnak nem pontosan megfelelő szavakat, tévedtem-e valamiben - mivel javítanátok ki a zárójel előtti bekezdést, amennyiben ez szükséges?)
Illetve vajon vannak olyanok, akik például a harmincadik életévük körül gondolják meg magukat, hogy megpróbálkoznak/megpróbálkoznának a színészettel? (Vagyis - feltételezem - inkább csupán az amatőr színészkedést tartjátok e korosztály számára egyedüli elérhető végcélnak.)
válasza:Egyrészt bármi, amiben jók, mert sosem lehet biztos az ember, hogy emg is él ebből.
Másrészt idegen nyelvben, mert több a lehetőség általa.
Harmadrészt persze az irodalom fontos, de szerintem közvetve a vizuális kultúra is.
Miért kellene műveltnek lennie? A színész erénye a mimelés, a szöveg interpretálása, vagy a karakter formálás.
Harmincévesen meg már általában belátják az emberek, hogy nem igazán van rájuk szükség, mint színész. A meglévők is alul vannak foglalkoztatva... Szerintem a kapcsolatépítés, mindig ott lenni ahol történik valami a szakmában... talán ezek mindennél fontosabbak.
válasza: válasza:2-es!
Azért kell műveltnek lennie, hogy adott karaktert feltudjon építeni, mozogni tudjon benne.
Rettenetesen átlátszó nevetséges troll-kezdemény vagy, kommented értéke a nullához konvergál, így téged komolyan venni itt senki nem fog.
Ha egyetértesz jelezd azzal, hogy főbe lövöd magad.
😀
2-es vagyok!
És nem becsülöm le én sem a műveltséget... csak nem annyira fontos. A színház már intézményesült, államilag fenntartott, rutinból dolgoznak. Hallgass meg egy Mácsai vagy más színi igazgatót. Mekkora koordináció, hogy a társulat minden tagjának találjon szerepet, hogy tudja foglalkoztatni és meg ezer adminisztratív szempont aminek meg kell felelni. Hol van itt már a szabad művészi kifejezés? Ma már a színházakban nem történik semmi! ...és ez nem valami Fay-i féle provokatív kijelentés, hanem az idő! Ami elmúlt! Mert volt amikor forradalmak törtek ki egy előadás miatt, legalábbis forradalmi előadásokat éltek meg a nézők is. Befolyásolta a közhangulatot, formálta az ízlést! Ebben az értelemben halott a műfaj. Egyszerűen népszórakoztatás, időtöltés. Ez a színházban is már a Zana Zolik ideje.
De ezt nem leértékelésből mondom, lehet ez egy jó játszótér nézőnek, színésznek is egyaránt. Inkább csak azt, hogy nem ott történnek a dolgok. Ma a digitalizáció, az AI mindent visz, egyszerűen ott történnek a dolgok! Már mindenhol lezajlott a zene, a színház, az irodalom, a képzőművészet forradalma. Minden lehet, de már ez sem használ.
A dizájnerek után a következő évtizedek művészei most a promptolni tanulnak! -...és bocs, ha elkalandoztam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!