Milyen foglalkozások / továbbtanulási lehetőségek vannak amelyek a zenével foglalkoznak? Felsőoktatási szinten . Pl Hangtechnikus, Hangszerész, Koncert szervezés

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

Az alapképzésről (Bachelor, BA, 6 félév, 180 kredit)

Az alapképzés az egyetemi képzés első három évét jelenti. Az egyetemen folyó alapképzésben két alapszak van, az előadóművészet nevű alapszak, valamint az alkotóművészet és muzikológia nevű alapszak. Ezeken belül vannak az egyes szakirányok, amelyekre jelentkezni lehet. (Ha valaki pl. oboát szeretne tanulni, akkor az előadóművészet alapszak klasszikus oboa szakirányra jelentkezik, ha zeneszerzést szeretne tanulni, akkor az alkotóművészet– és muzikológia alapszak zeneszerzés szakirányra stb.) Az alapképzésben a főtárgynak és az egyéb szakmai tárgyaknak van döntő súlya, de a tantervben más fontos elméleti tárgyak is (pl. filozófia, esztétika) megtalálhatók. A harmadik év végén záróvizsgát kell tenni (diplomahangverseny vagy diplomadolgozat, szóbeli vizsga stb.).

Az alapszak elvégzésekor a hallgatók alapfokozatú oklevelet (latinul baccalaurea –„borostyánkoszorú”) kapnak, szakképzettséget szereznek (pl. klasszikus mélyhegedű előadóművész). Ezzel a végzettséggel már el lehet helyezkedni a zeneművészet bizonyos területein (pl. amatőr zenekarokban), azonban komolyabb művészeti tevékenység folytatásához ez a szakképzettség nem elegendő. Ezért önmagában az alapfokozat az életben nem sokat ér, annak megszerzése után jelentkezni kell a mesterképzésre.

Amire mindenképpen figyelni kell:

az alapképzés folyamán a 6 féléves tantárgyakból nem szabad lemaradni, mert alapfokozatú oklevél nélkül nem lehet megkezdeni a mesterképzést

az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges

aki nem zárja ki az alapképzés megkezdésekor azt, hogy a mesterképzésben majd tanári oklevelet (is) akar szerezni, már az alapképzés folyamán vegyen fel a szabadon választható tantárgyak közül 10 kredit értékben pedagógiai-pszichológiai alapismeretekkel kapcsolatos tantárgyakat

A mesterképzés (Master, MA) fajtái

1. Az alapképzés után közvetlenül

Az alapfokozat megszerzése után közvetlenül az alábbi mesterképzési szakokat lehet választani:

A) a hangszeres, énekes, egyházzenész, karmester, kóruskarnagy, zeneszerző, zeneteoretikus, valamint muzikológus mesterképzési szakok (ill. azok szakirányai) egyikét, amelyek a zeneművészet és a zenetudomány területén a felsőoktatásban megszerezhető második legmagasabb végzettséget adják (a legmagasabb a doktori képzés). Ezen szakok képzési ideje 4 félév, a megszerzendő kreditek száma 120.

B) a zenetanári mesterszak valamelyik szakképzettségét, amely alap- és középfokú zeneművészeti oktatásra jogosító zenetanári szakképzettséget ad. A képzési idő 4 félév, a megszerzendő kreditek száma 120.

C) a Kodály-zenepedagógia mesterszakot, amelynek képzési ideje 2 félév, a megszerzendő kreditek száma 60. Un. „rövid” MA képzés, amelyre - tekintettel a képzés jellegére - elsősorban már tanári diplomával, valamint néhány éves oktatói gyakorlattal rendelkező zenepedagógusok jelentkezését várjuk.

2. Második mesterfokozat az első mesterfokozat után (vagy azzal egyidejűleg):

zeneművész-tanári mesterszak

A hangszeres, énekes, egyházzenész, illetve zeneszerző, zeneteoretikus, muzikológus mesterszakok egyikének elvégzésével párhuzamosan (annak utolsó évében) vagy azt követően, (a 6. évben) második mesterfokozatként elvégezhető a művésztanár mesterszak, melynek képzési ideje 2 félév, a megszerzendő kreditek száma 60. E képzésben a tanári szakképzettséghez szükséges pedagógiai-pszichológiai tárgyakat kell hallgatni, és az iskolai gyakorlatokat (hospitálás, tanítás stb.) teljesíteni. Zenei tárgyak e mesterszak tantervében már nem szerepelnek. A zeneművész-tanár mesterfokozat csak akkor szerezhető meg államilag támogatott képzésben, ha a hallgató a művésztanári mesterszakon a végbizonyítványának (abszolutórium) megszerzésekor mesterképzésben (pl. művész MA szakon) még nem szerzett végbizonyítványt.

Zeneművész-tanári szakképzettséggel alap- és középfokú oktatásban lehet elhelyezkedni.

3. Korábbi, osztatlan rendszerű főiskolai vagy egyetemi képzésben szerzett oklevél birtokában

Az egyetem a fenti mesterszakok bármelyikére fogad jelentkezőket abban az esetben is, ha valaki a korábbi, osztatlan rendszerű képzésben szerzett főiskolai oklevelet.

Leggyakrabban azok a főiskolai oklevéllel rendelkező zenetanárok élnek ezzel a lehetőséggel, akik a már meglévő zenetanári szakképzettségük mellett szeretnének művészi szakképzettséget is. Az ő esetükben, mivel korábbi, főiskolai végzettségük a jelenlegi alapfokozatnak számítható be, a hangszeres, énekes, egyházzenész, karmester, kóruskarnagy művész, illetve zeneszerző, zeneteoretikus, muzikológus, valamint Kodály-zenepedagógia mesterszakok egyikének elvégzése még belefér az államilag támogatott féléveik keretébe. Így, ha megfelelnek a felvételi követelményeknek, térítésmentesen megszerezhetik mesterfokozatukat.

Az osztatlan rendszerű képzésben szerzett egyetemi oklevél az osztott képzésben mesterfokozatnak felel meg, ezért – kivéve akkor, ha a korábbi egyetemi oklevelüket nem államilag támogatott képzésben szerezték – költségtérítést kell fizetniük azoknak, akik újabb mesterfokozatot szereznek.

Az egyetem a felvételnél általában ilyen esetekben is elvárja az elvégezni kívánt mesterszaknak megfelelő előképzettséget, de azt nem minden esetben köti ki. Ez azt jelenti, hogy a mesterszakokra jelentkezhet az is, aki más irányú szakra jelentkezik, mint amelyről korábbi oklevele szól. Arról, hogy ez milyen keretek között valósulhat meg, (kinek milyen előtanulmányokat fogadnak el, mennyiben számít a felvételi vizsgán mutatott tudása stb.) – a jogszabályi keretek megtartásával – az egyetem tanszékei döntenek, legtöbbször egyéni elbírálás alapján.

Amire mindenképpen figyelni kell:

amikor egy államilag támogatott hallgató, mesterképzésben végbizonyítványt (abszolutóriumot) szerez, államilag támogatott státusza lejár, ami azt jelenti, hogy minden további felsőfokú tanulmányáért költségtérítést kell fizetnie.

amikor valaki korábbi főiskolai oklevél birtokában jelentkezik mesterképzésre, és a főiskolai képzés alatt valamilyen okból veszített az államilag támogatott féléveiből, számolnia kell azzal, hogy a korábbi főiskolai + a jelenlegi mesterfokozat megszerzéséhez térítésmentesen összesen 12 félévet biztosít számára az állam. Amikor ez a 12 félév „elfogyott”, minden további félévért fizetni kell.

A Zeneakadémia nagy múltú ének-zenetanár, karvezető szakja, valamint az arra építhető kiegészítő szolfézs-, valamint zeneelmélet-tanári szak nem szűnik meg, csak praktikusan szétválik úgy, hogy a különböző szakirányok tetszés szerint kombinálhatók. Az Előadóművészet BA szakon belül felvehető zenekar- és kórusvezetés szakirány, az Alkotóművészet és muzikológia BA szakon belül pedig zeneelmélet vagy zeneismeret szakirány (ez utóbbi képezi alapját a klasszikus értelemben vett alapfokú szolfézs-zeneelmélet-zenetörténet-tanári, valamint ének-zenetanári szakképzettség megszerzésének). Bármelyik választott szakirány kombinálható mind a fakultatív kreditek terhére, mind pedig azon felül, vagy vegyesen. A fenti szakirányok tanterveinek és kreditpontjainak kialakításánál maximálisan tekintettel voltunk azok minél könnyebb társíthatóságára. A szakirányok szétválasztása ugyanakkor lehetővé teszi a hallgató számára a leginkább testre szabott szakképesítés(ek) megszerzését, így egyes részkompetenciák esetleges hiánya nem lehet akadálya valamely végzettség s szakképzettség megszerzésének.

A felvételi eljárás rendje BA szakokon

1. Az Egyetem csak gyakorlati vizsgát szervez.

KÖTELEZŐ TÁRGYAK

Zongora kötelező

Népzene

Szolfézs-zeneelmélet

Összesen: 50 pont*

azzal, hogy a sikeres felvételhez – minden részpontszámot összeadva – 30 pontot el kell érniük a felvételizőknek úgy, hogy egyetlen tantárgyi részeredmény sem lehet 0 pont.

FŐTÁRGY/AK

Összesen: 150 pont*

MINDÖSSZESEN 200 pont

A szétosztható 200 pont fenti számítása részben eltérő a főtárgyi vagy kötelező tárgyi specialitások miatt az alábbi BA alapszakok tekintetében:

népi vonós, fúvós, pengetős, cimbalom és ének szakirány;

muzikológia szakirány;

jazzhangszer, jazzének, jazz-zeneszerzés szakirányok;

zeneelmélet és zeneismeret szakirányok;

klasszikus hangszer – zongora szakiránya.

Az induló BA szakirányok felsorolását, a felvételi főtárgy/ak és kötelező tárgyak megnevezését és az adható pontszámokat, valamint a felvételi sorrendet az alábbi táblázat tartalmazza.

Az induló BA szakirányok részletes felvételi anyaga a megfelelő menüpontokban olvasható.

2. A jelentkező a felvételi megkezdésekor írásban nyilatkozhat, hogy felvétele esetén melyik BA szaktanárhoz szeretne járni, továbbá arról, hogy tanulmányai folytatását MMA (művész master), vagy TMA (tanári master) irányokon tervezi.

A jelentkezői nyilatkozat és a megszerzett pontszámok alapján az illetékes főtárgyi Felvételi Bizottság dönt arról, hogy a felvett hallgató hol kezdi meg a tanulmányait. A döntésről az intézmény értesíti a hallgatót.

És van ilyen suli is:

A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hangszerészképző Szakközépiskolája 1991-ben alakult. Úgy gondoltuk, hogy sok milliárdos értéket képviselő hangszerparkunk megőrzéséhez illetve bővítéséhez a hangszerész tanulók erkölcsi hozzáállását már magával a Egyetem égisze alá tartozás tudatával is pozitívan befolyásolnánk.

Egy-egy akár tízmilliós értékű hangszer karbantartása, javítása, esetenként felújítása - hiszen nem mindig van lehetőség új beszerzésre -, igen precíz, pontos, felelősségteljes - megkockáztathatnánk azt is, - művészi munkát igényel. Tehát a képzés feladata olyan hangszerész nemzedék felnevelése, amely a hagyományok megőrzése mellett a mai modern lehetőségeket kihasználva értékes hangszereink állapotmegőrzéséért, javításáért, fejlesztéséért hathatósan, szakértelemmel tud munkálkodni.

Iskolánk érettségivel rendelkező fiatalok (maximum 50 fő) hároméves, nappali tagozatos OKJ-s szakképzését folytatja, elméleti oktatást is végez (12 kitűnő szaktanár irányítása mellett), valamint koordinálja és felügyeli a gyakorlati képzést, amely a szakma sajátosságaiból adódóan országszerte több (átlagosan 25-30) kisebb-nagyobb műhelyben folyik (szórványképzés). A képzés magyar nyelven történik. A gyakorlati képzés napi 8 órában folyik, kivétel az elméleti képzés napjai (havi kb. 3-4 alkalom).

Tantárgyaink:

Gyakorlatból minden tanuló a választott szakmáját tanulja:

vonós illetve pengetős hangszerkészítő és javító

zongorakészítő és javító

cimbalomkészítő és javító

fafúvós hangszerkészítő és javító

rézfúvós hangszerkészítő és javító

orgonaépítő és javító

Elméletből mindenki minden szakmát tanul.

Szakismereti tárgyak:

a fenti szakmákban (természetesen a választott szakmáról lényegesen részletesebben, 3 éven keresztül, míg a többi szakmáról 1-1 évet)

További tantárgyak:

hangszerakusztika

hangszertervezés

hangszeresztétika

anyagismeret

szakrajz

zenei alapismeretek

vállalkozói ismeretek

szaknyelv

hangszeres alapképzés

nyitott előadássorozat külső, meghívott előadókkal

kötelező műhelylátogatások

Az Iskola a szakképesítő vizsga letétele után (írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsga) Hangszerkészítő és -javító szakképesítést ad (szakmai megjelöléssel) az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerint Europass idegennyelvű bizonyítvány-kiegészítővel. A tanulmányok alatt félévenkénti felmérő vizsgák vannak. A tanulók a három éves képzés alatt komoly szakdolgozatot és akusztikai mérés-sorozat-elemzést készítenek.

Ezenkívül az iskola – anyagi lehetőségei függvényében - megjelenteti a HangszerVilág című folyóiratot (vagy annak elektronikus, internetes változatát), amely egy hangszerekkel, hangszerészekkel és hangszerész oktatással foglalkozó lap. Az újság sokoldalúsága módot ad a zenésztársadalom legkülönbözőbb képviselőinek írásbeli megnyilvánulására. Így információk találhatók minden akusztikus hangszerre vonatkozóan (tanulmányok, riportok, tapasztalatcserék, elődeink, mestereink bemutatása, beszámolók kül- és belföldi kiállításokról, versenyekről, eseményekről, világcégek működése, fejlesztési eredmények, külföldi folyóiratokból átvett cikkek fordítása). Mindazonáltal a tanulók számára is inspiráló fórum, ha az általuk írt cikkek, tanulmányok, riportok a folyóirat hasábjain jelenhetnek meg – így vezetve be nevüket a szakmába, lehetőséget kapva a publikáción keresztüli szakmai előmenetelre.

A hangszerészképzésben igen fontosnak tartjuk a lépéstartást a technikai lehetőségek kihasználásában. Ezért szeretnénk folyamatosan fejleszteni a képzésben ma már szinte nélkülözhetetlen oktató-programokat. Ezek a programok egészen új perspektívából engedik megismerni egy-egy részegység ill. részfeladat minden apró összetevőjét, hogy így a tanulók minél érthetőbben, ésszerűbben és precízebben építhessék fel, s összefüggéseiben lássák az egész-et. Természetesen a hangszerész szakma kivételes és különleges mivolta szükségessé teszi, hogy olykor speciális, "testreszabott", egyedi programokat kell kifejleszteni vagy megvásárolni (pl. akusztikai mérőprogramok, szimulációs programok, stb.).

Ehhez az oktatási feltételeket egyre magasabb szintre kell emelni. Erkölcsi és morális oldalról a magas szintet leginkább a Zeneakadémia s így a zene és a zenésztársadalom közelsége tudja biztosítani. A tárgyi feltételekhez pedig manapság alapkövetelmény mind a korszerű számítástechnika adta lehetőségek kiaknázása, kifejlesztése (oktató-szoftverek, Internet, stb.), mind pedig a kül- és belföldi szakirodalom oktatási célra történő beszerzése, fordítása és íratása - hiszen sajnos magyar nyelvű anyag nem sok található. A külföldi szakkönyvek több európai hangszerészképző iskola (pl. Ludwigsburg, Mittenwald, Cremona) tananyagát képezik, s a szakma alapművekként tartja azokat számon.

Ezt kiegészítendő, immáron hagyományosan rendezzük meg minden hónapban a Régi Zeneakadémián az ún. Nyitott Előadás-sorozatot, amely általában külső, meghívott előadók által ad további ismeretanyagot a hangszerész tanulók és minden érdeklődő számára.

Nélkülözhetetlen a műhelyek közti állandó kapcsolattartás, a szélesebb látókör kialakításához a tanulócserék megszervezése, amelynek koordinálása szintén az iskola feladata. Igen gyümölcsöző, szoros és jó kapcsolatot tartunk fenn a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Kézműves Tagozatával, valamint a Magyar Hangszerész Szövetség jogutódjaival. Oktatással összefüggő javaslataik, segítségeik aktív párbeszédet eredményeznek az iskolával mind a rövidtávú, napi, mind pedig a hosszútávú programokban. Így mód nyílik nemzeti és nemzetközi kiállítások, kurzusok, stb. megrendezésére is.