Milyen olyan felsőoktatási szakra érdemes menni, ami környezetvédelemmel foglalkozik és van jövője, elhelyezkedési lehetősége?

Állást lehet vele találni, ha nem is könnyen, viszont olyat nehezen, ahol valóban a környezetet kell védened, megóvnod.

Itthon a legtöbb környezetmérnök olyan pozícióban van, ahol csak a papírokat tologatja, aláírja amit elé tesznek.

Egyszer voltam egy meghívott előadó előadásán, és valahogy szóba került a környezetmérnök szak, neki az volt a véleménye, hogy csak akkor érdemes elvégezni, ha már más egyéb végzettséged van, mert egyébként nem lesz rálátásod, hogy mitől is kéne megvédeni a környezetet.

Azért nyitottam meg a kérdésedet, mert kíváncsi voltam, hátha van olyan válasz, ami rajtam is segít, hogy korrigáljam a rossz döntésemet. :D

Szóval környezetmérnök szakra ne menj semmiképpen!

Úgy néz ki, hogy elvégzel egy szakot, ami érdekes és valóban érzékeny leszel a környezetvédelemre - ha az vagy az elején ha nem -, mert látsz egy csomó veszélyforrást és a megoldások lehetőségeibe is BELElátsz egy kicsit. A szak felénél már érezni fogod, hogy mindenről tanultok de igazán semmihez se értetek. A tanároktól pedig azt fogod hallani, mire NEM jó a szak, hogy mire jó, azt soha. Majd jön a szakmai gyakorlat, ahol az ember teljesen kiábrándul. Sokan jól érzik magukat a hat hét alatt, mert jófejek az ott dolgozók, mindent megmutatnak, adnak melót, ebédnél jól hülyültök; de ha belegondol az ember milyen lehet ott dolgozni és tudná-e elhivatottan csinálni + érne-e valamit a munkája, háááát....

Diplomaszerzés után nagy eséllyel szakmán kívüli elhelyezkedés, pályaelhagyás, átképzés.

"Szakmában" többféleképpen lehet elhelyezkedni:

EHS pozícióba, ami egészség-, munka- és környezetvédelem. Itt leginkább előadást tartasz a dolgozóknak, miért kell a fülvédő és a kobak használata, belső auditot (felülvizsgálatot) tartasz, külső auditorokkal veszed fel a kapcsolatot. A környezetvédelmi része tudtommal annyi, hogy évente felkeresel egy környezetvédelmi analitikai céget, akik lemérik az adott cég kibocsátását majd adnak egy jegyzőkönyvet. Elvileg határérték-túllépés esetén a hatóság korszerűsítéseket, fejlesztéseket ír elő a kibocsátás csökkentése érdekében, gyakorlatilag testközelből tapasztaltam-hallottam, hogy nem történik semmi.

El lehet menni a minőségirányítás irányába is, sejted, mennyi köze van ennek is a környezetvédelemhez. Ezen kívül engem személyesen még taszít is...

Ezen kívül méricskélhetsz 40 évig egy környezetvédelmi analitikai cégnél, ami abból áll, hogy felveszed a gyárakkal a kapcsolatot, leméred a kibocsátásukat, jegyzőkönyvet csinálsz majd ismét majd ismét. Aztán nem látod az eredményét a dolognak, nem adhatsz megoldási javaslatot, semmi, csak a tényeket mutatod ki. Sőt, lehet, hogy azt tapasztalod, hogy amikor legközelebb mész ugyanoda mérni, még mindig határérték-túllépés van.

Menj energetikai mérnöknek, építőmérnöknek, közlekedésmérnöknek, vegyészmérnöknek, biomérnöknek.

Ezek elismert szakmák - jó ezek közül az építőipar elvileg még mindig sehol, de majdcsak felfut -, és foglalkozhatsz ezekkel víztisztítással, megújuló energiákkal avagy akármit alkotsz - a közlekedésmérnököt ezért vettem ide, de csak példaként -, figyelembe veheted a környezetvédelmet, mint szempontot.

Mármint a környezetgazdálkodási agrármérnök szak, hulladékgazdálkodási szakiránnyal?

Szerintem semmivel se jobb.

A környezetmérnök szak műszakibb megközelítésű, a környezetgazdálkodási meg elvileg agrárosabb, tanulnak például egy csomó felismerést, pl. bábokat, hogy milyen rovar lesz belőlük. De szerintem mindkettő szaknak hasonlóak az esélyei.

Pontosan!

De az természetvédelemmel foglalkozik.