Egyetemistak! Ti nem voltatok bizonytalanok, hogy nem tudtok majd helyt allni?

Most akkor idén kezded, vagy idén kezdted a képzést? Ha csak kezded, akkor mégis honnan tudnád már most, hogy fel fognak-e venni, elég lesz-e a pontod?

Amúgy nem akarlak elkeseríteni, én most végzek a pszichológia BA-n, és az utolsó évre fogalmazódott meg bennem, hogy nem tudok helyt állni. Államira vettek fel anno, 470 pontom volt, kitűnő voltam végig a középiskolában, imádtam tanulni, és azt hittem, hogy a pszichológia az, ami nekem való, amivel foglalkozni akarok. Ehhez képest vagy a képzés, vagy én, de valami nagyon hibás a rendszerben, mert a három év alatt összesen kétszer kaptam pozitív visszajelzést az egyetem keretein belül, minden más alkalom kudarc volt, csalódás. Most úgy vagyok vele, hogy nagyon nehéz befejeznem, és hiába jelentkeztem mesterre, hiába van egy tervem arról, hogy lesz, mint lesz, milyen szakképzésre megyek majd stb., a motivációm és az elhivatottságom nulla, és egyáltalán nem érzem azt, hogy jó helyen lennék. Viszont nem tudom, hol máshol lennék jó helyen, emiatt teljesen kétségbe vagyok esve.

"más alkalom kudarc volt, csalódás"

Kérlek mesélj erről! Ide jelentkeztem, nagyon érdekel, mi volt kudarc, hova jártál, mi történt pontosan??

Nem éreztem így. Az alkalmassági vizsgán épphogy átcsúsztam, aztán meg többszörös diplomadíjjal végeztem:))

Ne légy kishitű!

Nem, mert ez úgy működik, hogy ha igazán akar valamit az ember, akkor foggal körömmel harcol érte, összeszorított farpofával, de megcsinálja. Egyszerűen annyira ezt te nem akarod, hogy elegendő energiát fektess bele, ez az igazság. Mindig ugyanaz a nóta, állítod, hogy tanulsz, közben meg csak ülsz a könyv felett, olvasgatod, aztán megnézel egy sorozatot, meg még egyet és így megy egész nap... Vagy nem tanulsz hatékonyan, vagy saját magad előtt sem ismered be, hogy nem szánsz rá elég időt. Nem járok pszichológia szakra, de legjobb barátnőm igen és bizony látom, hogy oda sem melegedni járnak az emberek.

Az meg senkit nem érdekel, hogy hány ponttal kerültél be. Engem is csak másodszorra vettek fel éppenhogy, egy pszichológiánál jóval nehezebb szakra, mégis jó átlagot szoktam produkálni. Az első félév döcögős volt, idő kellett, mire megtanultam tanulni, de már nem okoz gondot.

Na szépen ülj le az asztalodhoz és beszéld meg saját magadddal, hogy akarod e ezt, és ha igen, mit vagy hajlandó belefektetni. Kérdezd meg csoporttársaidat, ők hogy tanulnak, kinek mi a taktikája. Az enyém pl, hogy van tanulótársam, akivel felmondjuk egymásnak az anyagot hangosan.