Mérnöki szakokon min van inkább a hangsúly?

A kérdés olyan, mint amikor mondjuk szervizmérnökként alkalmaznak majd, és heti 800 km-t autózol immár egy éve, és valaki megkérdezi tőled, hogy: az indexelés vagy a másodikból harmadikba váltás nehezebb-e neked? A matematikát eszközként használja az ember ott, nem pedig külön mutatványként (matekból persze úgy is). Persze okféle mentalitással lehet valaki mérnök, de ha a hallgató a rendelkezésre álló fél órából 22 percet arra fordít, hogy vajon törttel osztani tényleg úgy kell, hogy reciprokkal szorozni, akkor vajon mennyi is marad a megoldandó feladatra?

A fizikának meg az adott szakmára vonatkozó részeinél nem merül fel, hogy ne kéne tudni hátrakötözött jobbkézzel féllábon állva, a többi részét meg csak helyből jól kell tudni. :)