Az igaz, hogy egy PhD képzés alatt többet olvasunk, mint előtte az egész életünk alatt összesen?

Ez egy értelmetlen állítás.

Van aki életében egy könyvet nem olvasott el, valaki meg hetente ötöt, gyerekkorától kezdve.

Az első esetben megáll az állítás, a második esetben nem valószínű.

Milyen phd-ról van szó? Egy humán szakon sokkal több (oldalszámban) az elolvasandó szöveg, mint reál szakon...

Nyilván sokat kell ott is tanulni, de 1000 dologtól függ az állításod valóságtartalma.

Egy természettudományos-kísérletes PhD-n legfeljebb cikkeket olvasnak már a kutatók, azt is minél kevesebb időráfordítás alatt kell feldolgozni. Szakkönyveket én nem láttam nagyon senkinél, ha már az alapok megvannak.

Nyilván bölcsészeknél ez a munkád. Mivel kísérletezés, modellezés, szabadalmak feltalálása nincs... ezért könyveket olvasol, információkat összegzel, összefoglalsz.

Az független ettől, hogy otthon ki mit olvas.

2: "Van aki életében egy könyvet nem olvasott el, valaki meg hetente ötöt, gyerekkorától kezdve."

Nem hogy PhD-ra hogy kerül, de hogyan tett érettségi vizsgát, aki egy könyvet sem olvasott el?

Természettudományban a "könyv" formátum nagyon hamar idejétmúlttá válik.

Nyilván nem alap fizikakönyvre gondolok, hanem újabb kutatási témákra.

Biológia, genetika, neurobiológia, kvantummechanika (QED), kvantumbiológia/kémia... itt az információ alap formátuma a cikk.

Könnyen lehet, hogy egy könyvfejezet akár pár év alatt túlhaladottá válik és nem elég kompakt/tömör információ.

Nyilván vannak alapművek, de abban is mindig keres az ember... elképzelhetetlen időpocsékolás lenne az elejétől elolvasni valamit, mikor máshol sokkal naprakészebb infók vannak. Review pl, minél frissebb, sokkal többet ér mint egy pár éves könyv.

PhD-s, postdoc kísérletezik még, és kutatásfejlesztést végez. Ezek a hatékony emberek, akiknek nincs már klasszikus iskola/előadás/magolás. Szerencsére a természettudományos PhD-n általában nagyon minimális a követelmény ilyen téren. Pár előadás, az is érdekesség inkább, és a szigorlat is olyan, hogy neked kell összeállítani a tételsort a saját kutatási témád anyagából. Biztosan a fele ember azonnal elmenne iparba, ha még komoly lexikális tudással szivatnák őket. Több helyen tanítási követelmény sincs.

A lényeg, hogy nagyon hatékony információfeldolgozás legyen. Aktualizált, kompakt, rövid, tételes.

...

Postdoc, tudományos munkatárs az főállásban kutatásfejlesztést végez, esetleg némi előadás (nem mindenki van akadémiában teljesen), talán a PI/laborvezető az aki már csak felügyeli a kísérleteket.

Na ott viszont átvált a tudományos munka menedzserségbe. Sokkal inkább hasonlít egy cégvezetéshez, mondjuk hogyan költs el 600 milliót értelmesen 5 évre. Abszolút ne úgy képzeljétek el, hogy ül a professzor fehér köpenyben és 10000 oldalakat olvas :D

Inkább egy CEO. Meetingeket szervez, konferenciákra jár, embereket interjúztat, felügyel stb... meg általában a cikkek főszövegét ők írják. Ott is a tömör, egyszerű kompakt fogalmazás a lényeg. Minél átláthatóbb legyen.

Igen, a különbségre szerettem volna kihegyezni.

Amúgy nem lekicsinylően /offenzívan írtam, még ha úgy is hatott. Abszolút semmi lenézés nincs bennem a társadalomtudomány iránt, sőt becsülöm a munkátokat meg a kitartást, amikor több ezer oldalt kell elolvasni, megérteni és szintetizálni...én term.tud műszaki aggyal már remegni kezdek ha valami 4 sornál hosszabb, nincs benne ábra és számok :)