Szerintetek is felszínes és félrevezető Machiavelli filozófiáját annyival összefoglalni, hogy "a cél szentesíti az eszközt"?

Nemrég olvastam A Fejedelmet, és sejtettem hogy egy ilyen egyszerű összefoglalás biztos nem egészen tükrözi a valóságot, de a végén szinte felháborított, hogy mennyire nem. Az hogy "a cél szentesíti az eszközt", számomra azt sugallja, és úgy tapasztaltam általánosan is az az értelmezés, hogy bármit megtehetsz, ha jó célért teszed. Nyilvánvaló problémák vannak ezzel az értelmezéssel, kezdve ott hogy ki mondja meg mi a jó, és honnan tudod előre, hogy tényleg el fogod-e érni. De nem is erről szeretnék beszélni, ugyanis ez egyáltalán nem az, amiről A Fejedelem szól. Én inkább úgy mondanám, hogy "a cél szentesítHETI az eszközt, ha egyeduralkodó vagy a reneszánszkori Itáliában, akinek a célja egy egyesült Olaszország létrehozása". Konkrétan Lorenzo de Medicinek szánta a művet, pont azzal a reménnyel, hogy ő illetve a családja létrehozhatják ezt az egyesült Olaszországot, véget vetve a politikailag instabil, háborús időszaknak, amiben Machiavelli élt. A kora terméke volt ő is, mint minden ember. Ez egy kézikönyv egy hódító és államalapító számára, nem szól mindenkihez, és nem tárgyalja az átlagember számára követendő etikát.