Sztálin kormányzása alatt történt bármi jó, volt fejlődés? Javult bármennyit az életszínvonal? Mindig csak a rosszat hangsúlyozzák ki, ami nyílván nagyrészt igaz is, de nehezen hiszem el, hogy annyira rossz volt, mint amennyire mondják.

Ne viccelj, óriási volt a haladás, egy feudális államból nagyhatalommá vált a Szovjetunió, egy primitív agrármonarchiából egy erősen iparosodott ország jött létre.

A cárizmus alatt az ország 90 %-a analfabéta volt, erre a kötelező oktatással jelentősen megnőtt az iskolázottak száma, az analfabétizmus gyakorlatilag eltűnt, az ingyenes és tömeges felsőoktatással, ami szükséges is volt egy ipari hatalommá váláshoz, pedig egy komoly értelmiségi réteg jött létre, amíg korábban az arisztokrácia joga volt jobbára csak tanulni.

A gépesítés jelentősége megérthető, ha arra gondolsz, hogy például kaszával, vagy kombájnnal aratni mennyire hatékony, vagy lóval, esetleg traktorral szántani. Sokan szemére hányják a sztálini rendszernek az ukránok éhhalálát, de ha arra gondolsz, hogy a háború után ez Németországban is majdnem így volt, akkor különösen problémás volt az oroszoknál, ahol akkor még kaszával arattak, mert a cárizmus technikai lehetőségein csak sokkal később tudtak túllépni.

Az viszont igaz, hogy a gyors és nagyarányú fejlődés erőltetve történt, rengeteg áldozattal és számos hibát is elkövettek, mert nem természetes folyamat következménye volt, hanem diktatórikus erőszaké és például megemlíteném a GULAG-ot is, amely csak részben, illetve főleg kezdetben volt a nem kívánatos elemek eltüntetésének a helye, végül a kényszermunka beépült a gazdaságba. A hatalmas Oroszország távoli helyein felfedezett ásványkincsek kitermelésére kényszermunkát alkalmaztak, mert senki nem ment volna oda magától és egy idő múlva azért börtönöztek be embereket, hogy legyenek munkások a lágerekben.

Rengeteg szenvedés, halál kísérte ezt az erőltetett iparosítást, pár évtized alatt több évszázados lemaradást behozni csak terorral lehetett.

Azért nem mindenki volt lágerben, sőt, többségében a félelmet leszámítva jobban éltek minden tekintetben, mint a cárizmusban élt a nép általában.

Ám mivel nem természetes folyamat irányította a fejlődést, egy erősen torz gazdaság alakult végül ki, amit lehetetlen volt rendszerváltás nélkül helyes mederbe terelni, még most is sok helyen meglátszik a szocialista gazdaság öröksége, bár már több évtizede próbálják elsimítani a nyomait.

A sztálini korszak után ugyanis a szocialista gazdaság berendezkedése visszahúzó erővé vált és csak nehézkesen tudott tovább fejlődni, amíg a kapitalista demokráciákban egy dinamikus fejlődés következett be. Talán terrorral lehetett volna tovább is növekedő pályán tartani, de mindenképpen mindenki csökkenteni akarta a terrort, még a vezetők is, mert Sztálin alatt senki, még ők sem voltak biztonságban, hiszen még a kommunista párttagok között is szétcsapott, meg a csekisták között is, illetve a központi bizottság tagjait is gyakran cserélte, kivégezve, vagy kényszermunkára küldve a fő vezetőket is.