A garabonciás diákok nekromanták voltak?

A garabonciás diákok sárkányon lovagló mágiatudók voltak akik általában csak tejet, kenyeret, esetleg tojást kértek, és ha a szegény paraszt ezt is sajnálta tőle akkor a diák elment, a közeli lápból kivett békát-kígyót, és sárkánnyá változtatva olyan vihart kavart a falu felett hogy leszedte a tetőket. Máskor toprongyos vándorként jelentek meg a folklórban egy titokzatos könyvvel. A másik mese úgy szól róla, hogy egy parasztember hajtotta a lovaskocsiját, majd egyszer csak felkéretőzött egy ilyen diák a kocsijára, hogy elmehessen vele egy darabon. A diák elszunnyadt a férfi mellett, aki észrevette a tarisznyából kikandikáló könyvet. Kivette, és kíváncsian belepillantott. Az első szón ami a "felfelé" volt, megakadt a szeme és egyszerűen nem tudta levenni a parasztember róla a szemét. Ekkor a lovaskocsi emelkedni kezdett. Olyan sokáig nem tudta levenni róla a szemét a férfi, hogy már a napsütés is elviselhetetlen forrósággal járt. Erre a diák végre fölébredt, ingerülten kikapta a férfi kezéből a varázskönyvet, és olvasni kezdte: "lefelé" majd ereszkedni kezdtek, és hosszas várakozás után földetértek. "Szerencsénk hogy nem csuktad be a könyvet különben lezuhantunk volna szekerestől" mondta a diák. Azután megfogadta a parasztember hogy soha többé nem vesz föl egyetlen rongyos vándort sem.

Namost a valódi történetük a garabonciás diákoknak, hogy írástudó egyetemisták voltak akik "varázskönyveket" adtak az írástudatlan népnek szállásért, ételért cserébe, mert a legtöbbször a hazautazásra szánt pénzüket elitták. És természetesen mire az analfabéta ember kerített egy írástudót és rájött hogy jól rászedték a "garabonciás diák" már árkon bokron túl volt. Meg voltak ilyen trükkjeik hogy bottal csinálnak üres üstbe rántottát, aminek az volt a lényege, hogy kifúrták a sétabotjuk végét, elloptak pár tojást, faggyúval/viasszal lezárták és a forrósodó üstben elkezdték kavargatni a semmit, a faggyú/viasz megolvadt és varázsoltak rántottát a ház urának, a saját tojásaiból :D

Szóval a néphiedelemben félelmetes mágusok voltak, valójából pedig csibész egyetemisták. Yliaster Daleth ír a Wicca című könyvében róluk pár oldalt.