Tényleg ennyire nehéz leírni, hogy mondjuk "bocsánat"?

Amúgy sokan azt mondják, hogy az embernek kicsit megváltozik a személyisége, mikor egy-egy idegen nyelven beszél a saját anyanyelve helyett. Magamon is szoktam ezt érezni: ha angolul beszélek, valahogy kevésbé tudom érzelmileg átadni a mondanivalómat, mert ilyenkor inkább a nyelvhelyességre és az éppen odaillő kifejezések megkeresésére koncentrálok. Lehet emögött a jelenség mögött is ilyesmi, amiről te beszélsz. Az illető, aki ezeket a kifejezéseket használja, azért választja az angolt, mert úgy kevésbé érződik súlyosnak, komolynak a dolog. Őszintén, szívből azt mondani, hogy "sajnálom" valahogy súlyosabb érzés, mint azt mondani, hogy "sorry".

De amúgy a "hunglish" szerintem annyira elterjedt a fiatalok körében, hogy nem is biztos, hogy ilyen mély, mögöttes magyarázat van az egészre, egyszerűen csak megszokottá vált így beszélni. Tudom, hogy sokakat idegesít. Én sok barátommal, akik pl. külföldön tanulnak így kommunikálok, de ha olyan társaságban vagyok, ahol nem ez a megszokott meg elfogadott, akkor vissza tudom fogni. Szerintem azzal van inkább a baj, aki már a nagyanyjával meg a szakdolgozatában is csak így tudja a gondolatait megfogalmazni, haverok között, ahol ez nem idegesít senkit, tök oké.