Ha a mi lovasnomád őseink korai vezetői láthattak volna egy teljesebb képet egy ókori birodalomról, változott volna a világképük?

> Ha a mi lovasnomád őseink korai vezetői láthattak volna egy teljesebb képet egy ókori birodalomról

Ugyan nem vagyok történész, de szerintem láttak, sőt amit hasznosnak tartottak, azt el is tanulták tőlük.

> ti hogy éltek vademberként a pusztában

Azért nézd meg a honfoglalás kori, vagy azt megelőző tárgyi kultúrát. (fegyverek, öltözetek, lószerszámok, edények, tarsolyok stb…) Primitívnek aligha lehet nevezni azt, amilyen szintű kultúrát ezek képviselnek. A lovasnomád életmód nem rosszabb, nem jobb, hanem szimplán más volt, megvoltak a maga előnyei és hátrányai.

> ez a vad forma nem annyira működőképes hosszútávon?

De az volt a maga korában. Viszont azt, hogy most egy letelepedett, a szó eredeti értelmében civilizált életmód-e a jobb, vagy egy nomád életmód, az azért nagyban függ attól is, hogy milyen környezetről, éghajlatról van szó. Pl. egy mediterán tengerpart esetén könnyebb letelepedve mondjuk halászatra, földművelésre alapozni az élelmezést. Egy kevésbé termékeny vidéken, változó éghajlat és klíma mellett meg lehet, hogy kimondottan előnyösebb volt a mobilitás.

Szóval szerintem a nomád őseink valószínűleg azt mondták volna, hogy oké görögök, tök jól éltek ott, ahol ti éltek, de itt errefelé, ahol mi élünk, sokkal praktikusabb az az életmód, amit mi folytatunk. Nyilván nektek is, nekünk is van mit ennünk, van hol laknunk. Ez a minimum. De ezen felül valami többet is hozzá tudunk adni az életünkhöz, mint a puszta vegetációt. Nektek is vannak szépen festette agyagedényetek, meg nekünk is van. Nektek is vannak csodaszépen kovácsolt fegyvereitek, nekünk is vannak. A különbség csak annyi, hogy mi kicsit más módszerrel más motívumokat díszítünk.

Ti letelepedvén kényelmes életet élnek, ami valahol jó, mert így van időtök, energiátok az életnek ezen túlmenő részével foglalkozni. Csak közben elszakadtok a természettől és gyengébbek lesztek. Mi sokkal közelebb állunk a természethez, sokkal inkább éljük a világunkat, ami sokkal erősebbé tesz minket, cserébe viszont kevesebbet filozofálunk, nyilván egy nomád népnek nincsenek könyvei, pergamenjei. Ami nektek a könyveitekben vagy a szavaitokban áll, mint az értelem eredményei, az nekünk az életmódunkban áll, a szokásainkban, a személyes tapasztalatainkban – hogy némileg pátoszosan fogalmazzak – a szívünkben van.

Attól, hogy valaki valamit lát, még nem biztos, hogy be is tudja hozni.

A legtöbb nép a fejlettségét, gazdagságát annak köszönheti, hogy eleve kereskedelmi téren frekventáltabb helyre született, ergo nem mindegy, hogy Szingapúrban élsz, vagy Tádzsikisztánban. A Római Limest és A Kínai Nagy Falat övező, szervezett lovas hadinépek (azon a rohadt terméketlen pusztaságon - ahol nem primitívségből nem lehet, hanem nem lehet letelepült mezőgazdaságot folytatni) pedig valahol félúton vannak a civilizáció és a világ összes többi részét jelentő bogyógyűjtögető ősközösségi állapotokhoz képest. Fejlettségüket illetően: attól függ, honnan nézed.

Azért kilencszázezer lovas katonával egy irányba mozogni, amikor 1-2 száz millió ember volt az egész bolygón, utal némi szervezettségre, bármilyen ócska-barbár műveletek is voltak azok. (mongolok, hunok, stb.)