Miért nem gondolt senki arra, hogy el is veszíthetjük a II. világháborút?

Még a 44-es filmhíradók is győztes harcokról, idehaza futó- és úszóversenyekről, kiállításokról, divatbemutatókról szóltak. Horthy fehér lovon bevonult Kassára és Kolozsvárra, ahol hatalmas éljenző tömegek fogadták, és a magyar állam elkezdett őrült tempóban beruházni a visszacsatolt vidékeken, mintha mindenki biztos lett volna benne, hogy ezeket 1000 évig meg is tartjuk (vasút- és útépítések, új üdülők, közintézmények). És hogy mindez nem csak a filmhíradók világa, emlékszem, hogy a nagyszüleim mesélték, hogy 1944 nyarán vettek egy új szekeret, ami akkor nekik akkora beruházás volt mint ma egy kocsi. Nagyon meglepődtek, mikor az oroszok pár hónap múlva bevonultak, és elvitték.

Ez minden korban így van, hogy ennyire nem látják előre a jövőt? Lehet, hogy mi is a vesztünkbe rohanunk, csak nem fogjuk fel?