Nagy gáz van Magyarországon ha már nemcsak a húszon, hanem a harminc és negyven év közöttiek is gondolkoznak az ország elhagyásán?

Hát az biza nagy gáz. Mert ugye nézzük a problémákat.

A legfőbb gond, hogy sehol sem akarnak fizetni, csak követelni, viszont az élet egy költséges dolog, egyre költségesebb lesz még alap szinten is.

Másrészt a fiatal nem kap munkát mert nincs gyakorlata.

Az idősebb meg azért nem kap rendes melót csak bejelentetlen, kókler munkát mert már a harmincas korosztályt is le öregezik. Érdekes ezek az öregek meg milyen jól szuperálnak odakint. Akkor talán itt sem kéne a partvonalra állítani őket.

Egy normális alap melóra már diploma kell, viszont aki kiizzadott egy diplomát az meg nem akar recepciósnak meg adminisztrátornak menni mert nem azért kínlódott végig minimum négy évet.

A legnagyobb problémát szerintem maguk a munkáltatók okozzák mert már maguk sem tudják mit és kit akarnak.

Ha van egy gyerek is akkor meg véged. Pláne ha nő vagy.

Angliában senkit nem érdekel hány éves vagy és sok ismerősöm vitte a gyerekét is és nem volt probléma. A lényeg az volt: megértesz-e minket annyira, hogy ellásd a feladatod? Értesz a munkádhoz? Vagy betanítunk ha nem.

Itt meg mi van? Hát nem ez.

Egy csomó jó melós, hasznos ember van kint akik itthon is jól tudnának dolgozni de sokszor még a bemutatkozás esélyét sem kapják meg és ott diszkriminálják őket ahol tudják.

Ennek az a vége, hogy eldurran az agya, felpakol és ágyesz-bugyesz. Fizeti máshol az adót.

Az egy dolog, hogy sok cégnek nem megy mert az adók így- válság úgy, de ahol meg lehetne dolgozni ott meg nem hagyják bizonyítani, vagy be sem jelentik, a főnökök packáznak velük, a magyar ember sportot űz abból, hogy a másikba beletaposson, tisztelet a kivételnek. Közel húsz éves munkaviszony alatt egyetlen egy olyan vállalkozóval találkoztam akinek még fizettem is volna hogy vele dolgozhassak.

Meg sokan az adósságaik elől is inkább külföldre menekülnek. Így talán megússzák a kilakoltatást mert így még ki tudják fizetni a sarukat.

És még van millió oka de már így is hosszúra sikeredtem:)

Nem minden ember képes elviselni a kollektív nyomort. Vannak akik azt mondják, hogy legalább a gyerekeiknek jó lesz és igyekszenek megteremteni a megfelelő alapokat és van akik azt mondják hogy nem szeretnék megváltani a saját rabszolgaságukat és inkább feladják a szülőhazájukat egy idegen országért ahol olyan életet élhetnek amit itt akartak de nem kaphattak meg. Egyik hozzáállás sem rossz. Nem bűn az hogy valaki előtérbe helyezi a személyes boldogságát.

Persze a mostani rossz helyzetben megnőtt a száma azoknak akik rádöbbentek, nekik itt már nem lesz jobb, ezért inkább most lépnek mielőtt késő lesz.