A fejlettebb EU-s országok állampolgárai lenéznek minket, magyarokat?

Előre is bocsánatot kérek,de hosszú lesz a válaszom.

Nem vagyok politikai elemző,se közgazdász. Soha nem beszéltem más országok politikusaival sőt még magyarral se. Így nem tudom megmondi, hogy Angela Merkel vagy Barosso mit gondol a magyar politikáról, és gazdaságról. De beszéltem már külföldi felnőttekel és fiataalokkal akik kulturálisan és gazdaságilag is egy fejlettebb európai ország állampolgárai. Közöttük volt olyan aki rossz véleménye volt kis országunkról, és volt aki nagyon jó. A magyar politikához nem igazán értettek (pontosabban: nem tudták megnevezni ki Magyarország miniszterelnöke és amikor megmondtam nekik azt állították, hogy soha a büdös életben nem halották még ezt a nevet), de a magyar lakosságról jó véleményük van (viszonylag). Habár nem értik, hogy miért olyan lepukkant és mocskosak Budapest eggyes utcái és, azt se nagyon értették, hogy miért van ennyi hontalan (erre a kérédésükre soha se sikrelüt még válaszolnom).

A kivándorló munkarőnek pedig nagyon örülnek, hisz ott is hiány van orvosokból,munkásokból,mérnökkből,stb.., ráadásul egy magyar kezdő orvosnak kevesebb fizetés is elég mint egy németnek vagy franciáknak. Kultúrális problémáik pedig nincsenek velünk mint például betelepülő török,arab,indiai, csoportokkal hisz mi kultúrálisan sokkal közelebb állunk hozzájuk sokkal gyorsabban beilleszkedünk és általában úgy megyünk ki dolgozni, hogy már valami kezdetleges nyelvtudással rendelkezünk. Míg ez általában egy töröknél nem teljesen egyértemű.

Persze ez csak azoknak a véleménye akikkel én beszéltem és nem az egész társadalomé valószínűleg nem mindenki rajong a magyarokért, sőt biztos van aki utál minket, de ha a politikai nem is annyira,de a társadalmi megitélésünket nyagon könnyen be tudjuk folyásolni pusztán azzal hogy vilsekedünk itthon és külföldön.

Ez a "fejlettebb EU-országok"-szókapcsolat mindig meggondolkodtat. Fejlettebbek - miben? Ipari termelésben, infrastruktúrában talán igen, mert a II. világháború pusztításai után óriás helyzeti előnnyel: jelentős összegű Marshall-segélyekkel vághattak neki az újjáépítésnek - és, nem mellesleg, soha sem kényszerültek búcsút venni a demokratikus politikai viszonyoktól, mint mi, akik kifosztottan, csont-szegényen az ázsiai mentalitású oroszok gyarmata lettünk (félréértés ne essék: az orosz politikai berendezkedésre, nem a Tolsztoj, Dosztojevszkíj-fémjelezte nagykultúrára gondolok.)

Iparilag, gazdaságilag tehát fejlettebb országok az EU-törzshatalmak (bár a távol-keleti konkurencia, ill. a saját termelés szűklátókű profit-szempontok miatti Távol-Keletre szervezése meggyengítette őket is).

Náluk, ugyanakkor, már évtizedekkel ezelőtt kezdetét vette az a folyamat - az önző, igénytelen fogyasztói társadalom kialakulása - amely Magyarországon csak az utóbbi 20 évben érvényesül. Ennek következtében a közoktatásuk, a népesség műveltsége és kulturális igényszintje már sokkal súlyosabban lepusztult, ill. lealacsonyodott, mint hazánkban. Magyarországon csak most kezd ez a jelenség drámai méreteket ölteni. Mint a Kérdező írta, rengeteg nyugat-európai fiatal és felnőtt hihetetlenül tájékozatlan és naív: elemi - földrajzi, történelmi, gazdasági, politikai - ismereteknek nincs a birtokában. Ebből következően nem egy nyugat-európai társadalom önzően haszonelvű, cinikus és..gőgös: ismeretek és empátia hiányában automatikusan megveti azokat, akik ugyanolyan értékű és jogú európaiak, de a közös fejlődési perspektíváktól, egy Birodalom (az orosz) gyarmataiként évtizedekig el voltak zárva.

Amiben a nyugat-európai társadalmak valóban "fejlettebbek", az a közös érdekekért(!!!) megszerzett harcolni-tudás. Ebben valóban igen előttünk járnak: a szakszervezetek ütőképesek és erősek és a tagjaik, ha jóléti követelésekről van szó, nem félnek egy emberként kiállni a térre. A mi társadalmaink, Közép-Európában, nem szerezhették meg ezt a tudást, hiszen az itt regnáló diktatúrák már akkor is lecsaptak, ha csak két-három ember csoportosult az utcán: jól felfogott érdekükből, hatósági eszközökkel vágták el a szolidaritás kötelékeit. Ezeket kéne valahogyan újracsomózni.

Hogy gondolnak ránk ezen országok lakói? Egyéni műveltségük, szellemi habitusuk szerint így, vagy úgy. Az öntelt, fél-analfabéta belga, német vagy svéd, jómódú senki pontosan úgy, ahogy egy jómódú senki szokott: böfögő megvetéssel. A tájékozott, művelt belga/német/svéd/olasz kultúrember pedig: rokonszenvvel és tisztelettel egy nehéz sorsú, "túlélő" nép iránt, amelynek becsüli a (még mindig megtapasztalható) energiáját, rátermettségét, békés természetét - és "nagyvonalúságát" mások iránt. (Nem mellesleg: a szélhámos, bűnöző, emigránsként is parazita magyarországi cigányt nem téveszti össze a diplomás vagy szakmunkás..magyarral, akit egyre inkább megismer és tisztel.)