Az emberek külső jegyei miért térnek el jobban az állatokénál?

Azok az "egyforma" kutyák egymást nagyon jól meg tudják különböztetni kinézet, szag, stb. alapján. Max. nekünk, embereknek egyformák.

Az óceánbiológusok simán megkülönböztetik a neked tök egyforma delfineket, cápákat, bálnákat külső jegyek alapján (hátúszó, farokúszó, foltok a testen, stb.).

Szia!

A fajtákat az ember tenyésztette ki,gondos szelekciós munkával,ezért a nagyfokú azonosság!

Az ember esetében mire gondolsz,a nagyrasszok vagy a nagyrasszokon belüli változatok különbözőségeire?

Egyrészt ez is szubjektív. Tudnék neked csak facebook képek alapján összeválogatni 10 fotót 5 különböző kínairól vagy akár négerről, hogy nem tudnád (én sem, ha nem én válogatnám) teljesen hibátlanul összeválogatni az egy emberhez tartozó két képet. A saját rasszon kívül az embernél is "csorbul" valamennyire ez az elmélet.

Ugyanakkor értem, mire akartál kilyukadni, de a fenti példám kivetíthető az összes élőlényre a földön. Ugyanúgy, ahogyan az ember szűkebb körben az ismerőseit kitűnően megkülönbözteti, egy vadidegen ikerpárt hónapokig összekever (holott az ikerpár szülei, ismerősei szerint szemmel látható a különbség), még akkor is, ha egy rasszhoz tartoznak vele, de azért a saját rasszán belül még mindig alacsony hibaszázalékkal dolgozik, egy másik rasszon belül nehezebben működik, de még mindig sikeres, mert egy fajhoz tartoznak. Ugyanígy az állatoknál is kialakult, hogy ők mi alapján különböztetik meg egymást, csak nekünk, egy másik faj képviselőinek laikus szemmel lehetetlennek tűnik, számukra pedig egyértelmű.

Míg egy kutyánál (példánál maradva) olyan szaglószerv fejlődött ki, amiről az ember álmodni sem mer, így náluk elég elsősorban(!) arra támaszkodni, ha fel szeretnék ismerni a másikat, addig az ember a maga orrával itt elveszne. De az ember agya fejlettebb, ha a logikai készséget, memóriát és hasonlókat veszünk alapul, így az ember esetében az segíti az egymás felismerését, hogy a különböző emberek ugyanannyi szemmel, orral, szájjal, füllel, de ezeknek más arányával más "képet" adnak az agy számára. Míg nálunk a testrészek aránya dönt, addig a zebráknál a csíkok olyanok, mint nálunk az arc.