Szerintetek mi történt volna, ha Kossuth helyében Széchenyi vagy Petőfi lett volna?

Itt Szechenyi se segitett volna, nincs ilyen esetben lassu vältozäs. Mi gyarmat voltunk es mindig is azok maradtunk volna, egeszen a viläghäboruig. Ezen senki sem tudott volna vältoztatni.

A politika es az egyes hatalmak erdekei annäl sokkal komplexebbek, minthogysem azt egy vezeralak meg tudnä vältoztatni.

A 48-as forradalom nem lokälis jellegü volt, hanem Olaszorszägtol Magyarorszägig vegigdulta az egesz Monarchiät.

Szia

A tortenelemben nem jatszik a "mi lett volna ha", viszont tenyleg erdekes elfantazialni peldaul errol is. Jo a kerdes!

Ugye a Kossuth verziot ismerjuk.

Szechenyi: alapvetoen kulonbozott Kossuth reformpolotikajatol az o felfogasa. Kossuth a szelesebb neptomegek a kozep es kisnemesseg altal akarta elerni az orszag felemelkedeset, Szechenyi viszont pont ellenkezoleg, a kiraly, forendek, barok, grofok, magnasok, tehat "felulrol" akarta a valtozasokat kieszkozolni,azok belatasara epitve. Az o verzioja azert terjedt el mint "lassu valtozas" mert tudvalevo volt, hogy a polgorosodas megindulasanak legelemibb felteteleit, a jobbagysag felszabaditasat, es a kozteherviselest a fontebb emlitett elemeknel bekes uton csak hosszas egyezkedesek utan lehet megvalositani, hiszen igazan oket erintettek ezek a dolgok negativan. (ok voltak az un. "Fontolva Haladok" partja...)

Ajanlom figyelmedbe Andics Erzsebet tanulmanygyujtemenyet: 1848-1849 cimmel. Sokat olvashatsz benne a "Fontolva Haladokrol",azaz a konzervativ partiakrol, szemleletukrol.

Ez a fele Szechenyi fajta politika szerintem evtizedeket vett volna igenybe, ilyen merev konzervativ felso nepreteggel, mint ami Hazankban akkor volt. Nagy kerdes, hogy a sanyaruan elo jobbagytomegek kivartak volna-e ezt a hosszu idot. Szerintem nem...

Petofi: Nah ez egy eleg osszetett kerdes. :)

Nagyon radikalis politikai eszmeket vallott. Sokan rebesgetik, hogy az elso nepkepviseleti orszaggyulesre is ezert nem kerulhetett be. Marmint ezert terjesztettek rossz hiret "valasztokeruleteben", igy nem is valasztottak meg kepviselonek.

Supka Geza:1848, 1849 cimu konyveben sokat ir Petofirol, ugy beallitva a koltot mintha o mindent elore erzett volna. Teny, hogy nem tetszett neki a Batthyany-kormany szerinte tul ovatos politikaja az udvarral szemben. Amikor elkezdtek szalingozni a hirek az osztrak udvar halogato politikajarol, arrol, hogy nehezen engedik haza a magyar sorezredeket,huszarezredeket kulfoldrol, a nalunk szolgalo osztrak tisztek tehetetlenul benaznak a szerb felkelokkel delen, o hangosan kimondta ezeket a gyanus torteneseket, es eroteljes politikat vart Batthyanyektol. Fegyverkezest kialtott, az osztrak hitegetoktol valo azonnali elszakadast hirdette.

Nekunk, az utokarnak konnyu is erre azt mondani, hogy igen, Petofinek igaza volt, akkor kellett volna meg nyaron felkelnunk a Habsburgok ellen amikor seregeik Italiaban voltak,nem pedig ahogyan igazabol tortent, szeptemberben, nagy kapkodasok kozepette, ami egyebbkent igen dicseretes, tudva azt, hogy az ellenfel Jellacicnak honapjai voltak haderoszervezesre.

Viszont Batthyanyek a mindenekelott torvenyes utat jartak. Miert is? Mert nalunk torvenyesen ment vegbe a forradalom, nalunk nem folyt ver erte, egy csepp sem. Az elso felelos magyar minisztereket Ferdinand kiraly torvenyesen nevezte ki! Batthyanyek ehhez az uthoz ragaszkodtak, teljesen erthetoen. Inkabb belementek a targyalasokba, hatha ugy talalnak megoldast a feszultsegekre(nem ismertek ugyanis a Habsburg udvar terveit,csak sejtettek egy ido mulva, de remenykedtek a bekes rendezesben), mint felrugva a kiraly altal szentesitett magyar reformeredmenyeket, nyiltan elszakadast kezdemenyezni,fegyverkezni, hadsereget szervezni kezdtek volna, ezzel nyiltan felrugva magat a Pragmatica Sanctiot is.

Masik erdekes resze a fantazialasnak, ha meg kicsit elgondolkodunk a katonai reszrol. Az alaptortenet ugye ugy szol, hogy szeptembertol amikor a forradalom atcsap szabadsagharcba rengeteg volt csaszari tiszt, aki a honvedseregbe kerult marcius ota, all at, lep vissza az osztrak seregbe. (Kesobb ezt a jelenseget Petofi teljesen jogosan egyebbkent nem kezeli negativan, sot tisztulasnak fogja fel, aki menni akar hagyni kell, csak az maradjon magyar oldalon aki harcolni akar a szabad hazaert-alapon.)

Mi tortent volna, ha Petofi fent emlitett radikalis nezetei a gyors elszakadassal bekovetkeznek? Meg tobb kivallo kulfoldi tiszt hagyta volna el az eppenhogycsak letrejott honvedsereget. (pl. Aulich, Poeltenberg, Leiningen, Damjanich, Vetter emlitve a teljesseg igenye nelkul)

Itt maradtunk volna megtobb a haza szabadsagaval szimpatizalo, kesobb kivalloan bevalt kikepzo-, zaszloaj-, dandar-, hadosztaly-, hadtestparancsnokok nelkul...

A korai elszakadasi kiserlet miatt meg annyi magyar sorgyalogezred sem terhetett volna haza, mint amit hazaengedtek nagy nehezen szeptemberig a sogorok. A magyar sorgyalogezredek mindvegig kivallo teljesitmenyt, nagy tamaszt nyujtottak a szabadsagharcban az ujonan, neha (1849-ben egyre tobb zaszloaljnal) nem is teljesen kikepzett honvedegysegek mellett.

A tuzerseg felkesziteserol pedig csak annyit, hogy a csaszari seregben nem volt magyar tozeralakulat egy sem. Ehhez kepest a szabadsagharc legerosebb magyar fegyverneme lett a sok jol kikepzett egyetemi halgatoval. (Egy pelda a szamosbol: Erdelybol Puchner csaszari parancsnok azt jelentette 48-ban Becsnek, hogy a magyarok oldalan francia tozerek allhatnak, olyan kivalloan lonek.)

Talan a lovassaggal lett volna a legkevesebb gond egy gyors szabadsagharcnal. Mint azt a tortenelem is mutatja, a magyar huszarok mindenhonnan, meg Csehorszagbol is hazaszoktek. Volt alakulat ami 50-60 km-re Becs mellett is elhaladva siklott at Magyarorszagra.

Kalapot megemelni!

Udv.