A romkocsmákba járó művész, bölcsész, hipster arcok miből élnek?

Az értelmesebbje dolgozik, újságíró, meg ilyen szerkesztőségeknek a dolgozója, meg ilyen elvontabb munkáik vannak

Valóban nem kereshetnek jól, csak annyit amennyi elég a lakhatásra ruhára, szórakozásra

Én Zala megyében ismerek egy ilyen irodalmi alapú alterkört (színházi emberek, költők, magyar tanárok, nyelvészek). Évekkel ezelőtt én is velük tartottam. Mindenkinek van egy olyan 100 ezer körüli alap fizetése valahol (iskola, színház, újság, reklámcég). Erre néhanap rájön ez+az. Vannak jobb családból származók is, akiket hátulról támogatnak.

Azóta estem ki a klubból, amióta anya vagyok. A körben ugyanis nincsen senkinek sem gyereke. Nemcsak a huszonéveseknek, de a harmincas, negyveneseknek sem...

Akinek pedig nem kell gyerekre költenie, az simán kijön 100 ezer + valamiből úgy, hogy a fél napját a kricsmibe tölti.

Nekem a bátyám (23/F) tipikusan ez a művészi lélek. A szüleim mindent alá tolnak még akkor is, ha nekik nem jut mi enni, mert képes volt velük elhitetni, hogy ő lesz a következő J. K. Rowling, esetleg George R. R. Martin vagy Armani. Pontosan, a könyvírástól, divattervezésen át már minden hülyeséget kipróbált (fest, fényképez stb. stb.).

1 évet járt divattervező képzésre, 0,5-1 évet grafikusnak. Most valamelyik főiskolán vagy egyetemen van (valamilyen büfé szakon).

A szüleim fizették neki a képzéseket, a kollégiumi elhelyezést és a többi tevékenységét (szórakozás, ruházkodás stb.). Több száz ezer Ft-ot fizettek neki az elmúlt 5 évben a projektjeire, vagy egy tucat kiállítása volt (festmény, fotók). Többször finanszírozták neki a ruhakollekcióinak a megjelenítését. Eddig ezekből 1 fillér haszon nem folyt be és ő az életében 1-szer dolgozott diákmunkán amit 1 héten belül ott is hagyott, mindent az anyámék állnak neki.

Nekem bezzeg érettségi után nem voltak képesek még a kollégiumot sem állni, ezért nem mehettem egyetemre. Múlt évben költöztem el tőlük, év végén megyek külföldre. Még volt pofája az anyámnak múlt hónapban felhívni engem, hogy segítsem ki őket, mert nincs elég pénzük hónap végére, persze egy forintot sem adtam nekik.

Ja tényleg, a barátai. A többség korabeli (szóval nem tanárok, színészek), egyetemisták. Sajnos többször is volt velük szerencsém összefutni és eszmecserét folytatni. Egy kis részük jár diákmelóra, de a többség tehetősebb családból származik így a szüleik vígan eltartják őket. Pl. most mentek csoportosan Balaton Sound-ra (bátyám is). Amúgy sokuk nem olyan hihetetlen művelt mint amennyire előlátásra hinnénk, sőt 1-2 elég sznob.