Miert engem szolitalak le mindig a koldusok?

Ő csak kér, és aki nem engedheti meg magának, az ne adjon.

És igen, alkoholra költi a nagyobb részét, mert azt az életet józan fejjel nem lehet túlélni. Még mindig elfogadhatóbb, mintha lopna. Ne csak a lopási kárt nézd, hanem amit a bejutással okoz, a nyomozás, a bíróság, és az elzárás költségei....

Jó, szerintem rohadt nevetséges a hozzáállásod.

A vallásod szerint adni kell, nem, gondolom a vallásod azt tanítja, segíts a rászorulóknak, nem pedig azt, hogy kötelező jelleggel add oda a koldusoknak a pénzed. Ha az egészet kényszernek hiszed, és nyűgnek, akkor az a vallásod pofán hányása.

Másrészt az egész leírásodból süt az arrogancia meg az utálat, kétlem, hogy Istenke ezért megbabusgatná a kis buksidat.

Ha nem akarsz nekik adni, ne adj, de ne vond már bele a vallásodat, ez csak marhaság.

Koldusnak pénzt adni valóban értelmetlen és logikai szempontból sem egy hasznos tett, ez pedig egy különleges eset , amikor valaki a vallása ellenére is rájön arra, hogy amit tesz, annak nincs értelme és teljesen felesleges társadalmi, emberi és gazdasági szempontból is.

Senki sem tud arra kényszeríteni téged, hogy a vallásodra nézve megváltoztasd a hozzáállásodat bizonyos dolgok szempontjából, ezt viszont neked kell megtenned.

Szerintem ha valaki eljut arra a pontra, hogy megkérdőjelez adott előírásokat és ráadásul rájön arra is , hogy azok valójában ésszerűtlenek és kifogásolhatóak, akkor innen már csak néhány lépés van addig, hogy ezeket a belé nevelt elvárásokat és dogmákat lebontsa valaki – ami nem egy bűn , ahogyan azt sokan első meggondolásra vélnék, hanem egy előrehaladás az önálló gondolkodás szintjén.

Mindezt úgy írom, hogy én is katolikus vallású voltam már születésem óta és eljutottam én is évekkel ezelőtt egy olyan ponthoz, amikor elkezdtem gondolkozni azon, hogy valójában minek mi az értelme a vallásomon belül és sok helyen találtam olyan dolgokat, amelyek számomra nem férnek bele a józan gondolkodás és a helyes ítélőképesség határai közé.

Vannak , akik még csak el sem jutnak oda, hogy ezeket a következtetéseket levonják.

Vannak, akik eljutnak erre a pontra, viszont itt megijednek és inkább visszafelé kanyarodnak, mert félnek attól, hogy ellentmondjanak olyasminek, amit már gyerekkoruk óta beléjük neveltek.

Vannak végül olyanok, akik eljutnak erre a pontra és tovább is mennek ezen a ponton, mert azt mondják, hogy inkább vállalják a saját meglátásukat és véleményüket, minthogy olyasmit kövessenek, ami a józan ész szempontjából hibás és hasznavehetetlen.

Én ez utóbbi kategóriát választottam és még most is megvagyok elégedve azzal, hogy ezt tettem, mert tudom azt, hogy minden vallásnak valahol megvan a szépsége és sok szempontból jó az, hogy az ember hisz valamiben és vannak elvei, amelyeket fenntart magának, ugyanakkor azt gondolom, hogy egy vallás inkább irányt kell mutasson az embernek, mintsem hogy korlátozza őt és merevvé tegye az élet terén.