A Belső-ázsiai törökök (kazahok, tatárok, üzbégek stb. ) europid vagy mongoloid külsejűek?

Közép-Ázsiában a mongoloiditás nem Ny>K, hanem D>É irányban erősödik. A kazakok és a kirgizek gyakorlatilag teljes mértékben mongoloidok. A türkmének, üzbégek, ujgurok félmongoloidok vagyis turanidok. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindenki, ez egy átlag. Elég nagy a szórás: van, akinek alig van mongol beütése, és van, aki majdnem teljesen az. Az europid beütés a korábban itt élt iráni népektől származik. A tádzsikok (akik már perzsa nyelvűek, de török felmenőkkel is bírnak) negyedmongoloidok. Na, ők néznek ki kb. úgy, ahogy néhány alföldi magyar, akik magyar viszonylatban extrém keletinek számítanak. A tatároknak (és minden kelet-európai uráli vagy altáji népnek) már olyan mértékű volt a keveredése a „szláv-tengerrel”, hogy alig látni köztük mongol vonásokat.

A közép-ázsiai törökökkel a mai magyarok annyiban rokonok, hogy vérünk egy része keletről érkezett a honfoglalókkal, akik finnugor (uráli), ogurtörök (altáji), és szkíta (iráni) keveréknép voltak. De a Honfoglalás előtt és után is voltak török beáramlások. Ebből kifolyólag a magyar tekinthető részben török népnek is, vagyis rokonnak. Mind a magyarok, mind a törökök ezt a fajta testvériséget előszeretettel ápolják.

Van mintegy 50 féle török (vagy türk) nép, azokat 6 csoportba szokás sorolni:

Oguzok (oszmán, azeri, türkmén, gagauz…)

Karlukok (üzbég, ujgur, szalár…)

Kipcsakok (kazak, kirgiz, karakalpak, kun, tatár, besenyő… )

Arguk (halacs…)

Szibériaik (jakut, dolgán, szaján…)

Az eddigi öt csoport szorosabban összefügg, ők az úgynevezett köztörökök. Tőlük határozottabban eltérnek az úgynevezett bolgártörökök az:

Ogurok (csuvas, kazár, avar, hun)

A magyarok török eredetű vére ettől a csoporttól származik, közelebbről velük vagyunk rokonságban, távolabbról a többivel.

Hát hogy is mondjam: maximum a perzsák szokták a maguk 13.sz-i. elmongolosodást a törökök (és a mongolok) számlájára felírni, a törökök eleve azok, és nem ódzkodnak tőle, inkább büszkék keleti származásukra. (Török van 170 millió, annak fele eleve mongoloid, mongol 10, így nem egy tényező, csak a történelemben nagy port kavartak.)

Amúgy mind a közép-ázsiai török, mind a szibériai ugor (hanti, mansi) népek többé-kevésbé félmongoloidok, vagyis fajtailag azonosak. Nyugatra tartó társaik (oszmánok, magyarok) viszont folyamatosan keveredtek a csendes többséggel, míg nem európaiakká lettek. Gyakorlatilag már csak nyelvrokonságokról beszélhetünk, vérrokonságokról alig-alig.

Üzbegisztánnál nem mindegy, hogy éppen milyen környékbe futsz bele, mert többmilliós a perzsa eredetű lakosság (Szamarkand, Buhara, Híva) kétnyelvűek, félvérek stb. Tehát ha valaki „spanyolabb” kinézetű, akkor az az volt… Gyakorlatilag az egész térség perzsa-török kevermény. Ott leegyszerűsítve a perzsa jelentené az europidot, a török a mongoloidot, de már eléggé összekeveredtek. Az üzbég gyakorlatilag tele van perzsa szóval és már hangrendet sem egyeztetnek.

A belső-ázsiai türkök az europid és a mongoloid nagyrassz átmeneti típusába, a turániba tartoznak.

A mai magyarok inkább europidok, ennek oka a szomszédos népekkel és a Kárpát-medencei őslakossággal való keveredésünk is. Akadnak mai is turáni magyarok (pl. Turi Kovács Béla, Csukás István).