Ismertek embereket akik nem hippik ugyan, de hajlanak affelé, vagy vannak erős hippi vonásaik?

Igen. Szinte bárki fejében megfordulhat az hogy elege van a rezsifizetésből, a mások profitjának termeléséből vagy akár csak a megszokott kötöttségekből. Még a tehetősebbek vagy a magasabb végzettségűek körében is.

Ismertem egy vegyészmérnököt, akinek elege lett hogy biorobotnak akarják nézni és ahogy mondogatta is előzőleg, világgá ment. Aranyásónak kötött ki Ausztráliában. Fémkeresővel keresgéli az aranyrögöt az ottani nyugdíjasok és szünidei diákok közt az ismert aranymezőkön. (Ott mások a vonatkozó jogszabályok). Azt mondja nem lenne más ma sem, nincs főnök, nincs ébresztőóra és magának dolgozik.

Az én fejemben is gyakran megfordul hasonló. Például hogy hazai tanyára költözök.

Persze sem az említett ismerősöm, sem én nem akarunk alkoholizálni vagy kábítószerezni. Mert függőségünk már van ma is, méghozzá a közművektől való függőség formájában. Az a drognál is rosszabb, hisz hivatalosan engedélyezett, ezért rohamosan terjed a "fizess a semmiért" mozgalom. Vagyis függőség helyett inkább pont függetlenség a cél minden olyantól ami hátrány.

Én olyan embert nem ismerek aki elfogadottnak tartaná a városi rohanást, a kizsákmányolást, a közművektől való függőséget. Mert ha azt mondja hogy elfogadja, még akkor is előbb vagy utóbb hozzáteszi hogy majd a nyugdíjas éveiben azért ő is például erdei házba akar költözni. Tehát mégsem a gyárban akar tovább robotolni.

Amolyan nagyvilági polgár akar lenni.

Elég gyakran füvezik, habzsolja a nőket, elkötelezni magát egyáltalán nem akarja - pedig közeledik a harminchoz. Amikor teheti tüntetésekre jár.

Van rendes munkája meg albérletben is lakik - házat nem is akar venni, mert azt mondja így mobilis lehet.

Aztán most láttam, hogy face-en is csatlakozott valami hippi csoporthoz. Szóval szerintem, ha megtehetné élne úgy.