A Barokk korra jellemző, a teraszos dinamika. Ez mit is jelent?

A teraszos dinamika egy nagyon elavult és téves elmélet a barokk kori előadásmódról. Akkoriban ritkán jelölték a crescendót (erősíteni) és diminuendót (halkítani) a kottában (kivétel pl. Veracini néhány darabja), csak a fortét, pianót, pianissimót stb., ezért a 20. századi zenetudósok úgy gondolták, hogy ha nem írták ki, akkor nem is játszottak mást, mint hirtelen pianót, hirtelen fortét stb. Vagyis azt hitték, nem játszottak átmenetet halk és hangos között.

Amikor viszont nagyobb divatja lett a korabeli előadói gyakorlat tanulmányozásának, előkerültek a régi kották mellett a régi zenei tankönyvek, traktátusok is. Ezekből a forrásokból pedig világosan kiderül, hogy a későbbi találmánynak hitt crescendo/diminuendo ugyanúgy része volt az előadásnak, mint a későbbi korokban.

Azért nem volt szükségük sok mindent a kottába írni, mert tudták, hogy kell megszólaltatni. (Ismerték a saját stílusukat, ezért felesleges lett volna.)