Költők, írók között miért vannak olyan nagy arányban az öngyilkosok, súlyos mentális betegek?

Nem tudok statisztikát, de simán lehet, hogy más szakmában sokkal többen lesznek öngyilkosok, szimplán a költők, írók híresek.

A hátterében sok minden állhat, de szerintem nem a foglalkozás teszi, hanem a személyiség, ami miatt választották ezt a művészeti ágat. Szóval tegyük fel, hogy a személy álmodozó típus, aki szeret merengeni a világ dolgain. Éppen az a baj, hogy ezek olyan dolgok, amiken gyakran nem változtathat. Ezután megpróbálja érzéseit kifejezni, illetve a műveivel változtatni valamit a világon. És azt látja nem megy, egyre inkább magába fordul, nem kér segítséget, nincs aki segítsen, míg végül eljut ehhez a drasztikus lépéshez...

De elég sokan lesznek köztük öngyilkosok. Nem csak költők, írók, de más művészek, sőt tudósok is. Az a helyzet, hogy ha valaki valamiben átlagon felüli, azt nagyon gyakran nem értik meg embertársai. És akit nem értenek meg, azt általában nem szeretik. Az élőlényeknek pedig szükségük van a szeretetre, az embernek is. Ha meg valaki sikeres valamiben, az mit szül? Irigységet. Az irigy ember pedig rosszindulatú és áskálódik. A tudósok és a művészek pedig általában amúgy is érzékenyebb lelkűek, mint egy átlagember, és jobban mellre szívják a rágalmazásokat és a pocskondiákat. A harmadik dolog pedig az, hogy kikből lesznek tudósok és művészek (vagy esetleg élsportolók vagy valamelyik szakma sztárjai)? Azokból, akik életük során mindent megkaptak, mindenki szerette őket, minden szép és jó volt nekik? NEM! A legtöbbjük gyerekkorában kríziseken ment át: van aki korán elvesztette egyik vagy mindkét szülőjét. (ld: József Attila. Ő az apját alig ismerte, idegenben nevelkedett, verték, stb.) Aztán van, akit a saját szülője vert pont azért, hogy belőle húzzon hasznot. Mint Beethovent, akit az apja püfölt, valahányszor melléütött egy-egy billentyűnek a zongorán, mert Mozarthoz hasonló csodagyereket akart nevelni belőle. Aztán nagyon sokan élik ki magukat a művészetben, akik valamilyen fogyatékossággal élnek. Cristy Brown, az ír festő és író pl. súlyos mozgássérült volt: csak a bal lábát tudta rendesen használni. Krúdy Gyula azt mondta "Nincs messze Olymp csúcsa a bolondokházától."

József Attila , Bulgakov és Nikola Tesla is gyakori vendégei volta a pszichiátriának. Van Gogh vajon miért vágta le a fülét. Azt mondom, a szenvedés a művészet melegágya.

igazából ha eszeddel lelkeddel és szíveddel dolgozol(bármit!)már művész vagy....

de pl nem érzem gyengeségnek amit borkai tett..ha a

zt a sok lemondást nézed ami a legtöbb világ és európai és olimpiai bajnok életében van akkor "ez a vétek" bocsátható bűn-feltehetőleg akkor is megtörtént volna ha a politika nem szövi a hálóját....