Ötletek kérnék. Ki szeretném magam próbálni, az írásban. /?

Ha neked már a kezdéshez is ötlet kell, akkor hagyd a francba. Pontosabban ne, de ne tőlünk várj ehhez segítséget.

Ja, a történet vázlatra meg inkább semmit nem mondok, mi nem fogjuk helyetted megírni, azt felejtsd el. :)

Én is írogatok. A legutóbb egy pályázatra kellett írni egy történetet, és a kritériumok miatt írnom kellett egy újat, de nem volt ötletem. Úgyhogy lehunytam a szemem, és kitaláltam, milyen érzelmeket szeretnék bemutatni a történetben, amiket le is tudok érzékletesen írni. Ezeket aztán leírtam egy lapra, és ahogy olvasgattam, hagytam, hogy érlelődjön a napok folyamán, a puszta szavakra és érzésekre kialakult a fejemben a történet. (Így kell parancsra írni XD)

De szerintem az a legjobb, ha a történetedet nem így írod meg, hanem mondjuk egy álmodozásodat írod le, kicsit módosítva, csiszolva, finomítva. Az mindig szívből jön, és igazán te leszel benne!

Én írok. Egyetlen titkom van. Csak kezdd el.

Naponta eszembe jut egy-egy regény terve. Ha nagyon akarom, öt perc alatt.

Egyetlen egyszer szenvedtem nagyon, házinak kellett megcsinálnom egy novellát, de a téma olyan távol állt tőlem, hogy nem tudtam, mit kezdjek vele... Hagytam pár órán át, nézegettem neten, valami jó filmet kerestem magamnak, olvastam róla kritikákat, meg mivel picit történelmi témája volt, beleolvasgattam a hátterébe, és láss csodát... 15 perc alatt meglett egy másfél oldal terjedelmű, gondolkodós-tragikus-történelmi, kritériumoknak megfelelő novella.:D

És... csak járj nyitott szemmel. Nekem olyan dolgoktól jön ihletem, ahogy éjjel nézem a lámpa fényében a plafonon szenvedő legyet, vagy reggel a redőnyön átszűrődő fényben szemlélem a szobámat, és akkor a hangulathoz társul valami érzelemféle (rend van=harmónia=szereplő boldog, rendezett, máris megfogalmazódik a happy leírás... vagy, hogy éppen a látszat ellenére boldogtalan. Kupi van=káosz=szereplő élete romokban=tadam, merengés), szóval érted... Csak legyél nyitott, engedj be minden hatást, és kész. Nekem elég annyi, hogy előveszem a füzetet, folytatom a mondatot, és annyi ötletem lesz hirtelen, hogy egész nap körmölnék, ha nem lenne más dolgom, vagy ha nem fájnának annyira az ujjaim. ;)