Mennyre tartjátok jó ötletnek, hogy egy faluban egy család bemutassa tagjainak alkotásait? (festmények, fotók, zene, vers stb. )

A dolgokat mindig el kell kezdenie valakinek. Másképp hogyan teremtődnének meg a hagyományok?

Ami a falut illeti: én is kötődöm egyhez szeretettel, Dél-Magyarországon (nem lakom ott). Amikor megismertem, még nagy kiterjedésű, rendezett község volt. Mára városka lett belőle. A lakossága összetett: magyarok, szlovák, sváb és szerb leszármazottak..cigányok is. A származása okán nem bántott senki senkit. Voltak az emberek között (és ez természetes) jó és rossz kapcsolatok, összetartás és ellentétek - de mindent "felülírt" a közös büszkeség a híressé lett - élő és eltávozott - szülöttekre: egyetemi tanárokra, híres ötvösművészre, újságíró/lapszerkesztőre, '56-os hősre. A "falunapok" keretében mindig volt egy-egy kiállítás a helyi tehetségek műveiből: bemutatkoztak festők, fafaragók, szövők, akiket ismertek az emberek, hisz rokonaik, szomszédaik voltak. Soha, senkitől nem hallottam rosszmájú megjegyzéseket, fanyalgást, irígységet, pedig lehet, hogy voltak olyanok, akik valami okból nem szerették őket. Ott és akkor azok is büszkék voltak rájuk.

Továbbra is azt mondom: ragyogó ez az ötlet. Egy családi közösség bemutatkozása hagyományt teremthet: csatlakozhatnak mások is, kiszélesedhet a dolog..egy egész települést megmozgathat. Hajrá!