Mi a véleményed a versemről? Mit gondolsz ez alapján rólam?

sajnálom, hogy ilyen érzéseket kellett megélned, de a vers nagyon nem jó mint vers

de ha neked segített, hogy jobban legyél, akkor végülis volt értelme

nagyon ne erőltesd a versírást, max magadnak, ha jól esik

a vers nem igazán tetszik, de lényegében annyira kifejezi az ürességed, hogy az már paradoxon:))

tényleg nagy ürességet érezhet az, aki végső elkeseredésében sablonokból összeállított verssel próbálja kompenzálni az ürességét.

Jobb lehetett volna, ha az első versszakban olyat írsz, ami nem csak szomorúságra, elhagyatottságra utal, hanem valamit jelképez is. (szimbolizmus)

Ez tényleg csak abból a szempontból jó, hogy kiírtad magadból, amit ki akartál. Legközelebb próbáld meg jobban kifejezni az érzelmeid, ne csak közhelyekkel.

Újra elolvastam, ici-picit kezdett olyan érzésem támadni, mintha már átérezném a verset, bár ez nem jelenti azt, hogy jó. Nem meggyőző. Esetleg, talán ha valami célszerű címmel elláttad volna, dobna valamit, más benyomást keltett volna, de akkor sem.

Nem csak a közhelyesség, de nem fonódnak össze a sorok, összevetett, mintha kihánynád magadból az érzelmeket, ennyi, se logikája. Pl az első két sorból az az érzésem, mintha valami mesélésbe, nosztalgiázásba kezdenél, arról amit más el se tud képzelni, de ennek ellenére utána sablonos szövegekkel jössz.

Gondolom nem vagy irodalom szakos vagy ilyesmi, de kell az elméleti rész egy jó vershez alapnak, nem tesz eleget csupán a valódi érzelem.

Az ilyen magán versek talán érdekesek barátok körében, akik beléd látnak, nem felvágni vele másnak, annak reményében, hogy majd meg dicsérik, ebből az látszik, hogy felszínesen piszkálod a költőiség fogalmát, amit nem kedvelek, talán még azzal sem vagy tisztában hogy milyen a jó vers, nem látsz bele a versekbe, talán te is olvastál valami felkapott irományt, ami összevetett volt a szemedben mert nem értetted, így azt szűrted le belőle, hogy "te is tudsz ilyent".