Melyik versben van ehhez hasonló szöveg (ha jól emlékszem, Goethe versében volt ilyen, de nem találom)?

Csakugyan

(A fizikusnak)

“A mély természetet –

ó te filiszter! –

szellem föl nem fedi,”

hugom is ismer

ily bölcs mondásokat,

s úgy véljük mind a ketten:

bent élünk egyre csak

a mély-mély természetben.

“Már az boldog lehet,

ki héját fölleli.”

Ez hatvan éve ingerel szitokra,

dühöngök is, de persze lopva;

s ezredszer most öntöm: szavakba:

dúsan és önként árad a kincs,

a természetnek héja nincs,

se magja,

ő mindenét egyszerre adja;

inkább csak magadról ítélj,

hogy mag vagy-e avagy a héj.

Eörsi István fordítása