Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Művészetek » William Shakespeare-től...

William Shakespeare-től származhat, hogy VII. Kleopátra halálát a művészetek a közismert módon ábrázolják?

Figyelt kérdés

Shakespeare honnan vehette az ötletet? Miért nem csak a karján marja meg a kígyó Kleopátrát, hiszen ott artéria is van, életszerűbb és diszkrétebb lenne? Lehetséges, hogy Shakespeare tragédiája ihlette a későbbi összes festményt, grafikákat és szobrokat? Érdekes, hogy Shakespeare színdarabját a korban nem írják sikeresnek, miközben festmények tucatjain látható a jelenet, én úgy gondolom, fordítva lehetett. Azonban hol az eredeti forrás, ami Shakespeare-hez hasonlót ír: "Keblén im vér serkedez"?


(A valóságtól tekintsünk el, hiszen a kutatók néha az öngyilkosságot is kétségbe vonják, a kígyót pedig általában elvetik a történetből.) Köszönöm a válaszokat!


Shakespeare 1608. és 1610. között írta utolsó tragédiájaként az Antoniusz és Kleopátrát, ami 1623-ban jelent meg nyomtatásban. A 17. században rengeteg festmény született a témát feldolgozva, de később is népszerű témának bizonyult, még a szobrászatban is. Egy-két példa a sok közül.: Guido Cagnacci - Kleopátra halála (1658.), festmény, vagy Guido Reni - Kleopátra halála (1625-1630.), festmény, esetleg Giovanni Francesco Barbieri - Kleopátra halála, (1648.), festmény.


"CLEOPATRA.

Csitt, csöndesen! Nem látod kisdedem

Emlőimen, mikép szopik, míg el

Altatj’ a dajkát!

...

....

DOLABELLA.

Keblén im vér serkedez

S kissé dagadt; szintúgy a karja is.


1. Őr.

Akkor kígyómarás: im a figék

Levelein is kígyónyál maradt,

Minőt a Nil mart-odvain szokott

E féreg hagyni."


részlet, William Shakespeare: ANTONIUS ÉS CLEOPATRA, ford. Szász Károly [link]



2016. szept. 5. 20:55
 1/3 anonim ***** válasza:
45%
William Shakespeare műveit nem ő maga írta, hanem valaki más. Ez van, persze a hagyományos irodalom kedvelői ezt sosem fogják elismerni...
2016. szept. 5. 21:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 A kérdező kommentje:

1.: Shakespeare nevét, most használjuk, mint valamiféle "márkanevet" (nem kérdezhetek úgy, hogy a "Shakespeare iroda").


Plutarkhosz, vagy más írt hasonlót? A Párhuzamos életrajzokban azt írja, hogy ha kígyó volt, akkor Kleopátra karját marta meg, sehol nem említi, hogy a kebleire ölelte, vagy vette volna a kígyót. Ezt Shakespeare találta ki, honnan származhat?


"Caesar felnyitotta az írótáblát, és amikor elolvasta Kleopatra kérését és rimánkodását, hogy engedje meg eltemettetését Antonius mellett, azonnal megértette, mi történt. Először saját maga akart segítségére sietni, azután gyorsan másokat küldött, hogy járjanak utána a dolognak. A halál gyorsan bekövetkezett. Mikor Caesar emberei futva megérkeztek, úgy találták, hogy az őrök nem vettek észre semmit. Kinyitották az ajtókat, és ott látták Kleopatrát királyi díszben holtan az aranyveretű kereveten. Udvarhölgyei közül Eirasz haldokolva feküdt lábánál, Kharmion pedig kábultan és csaknem teljesen elalélva igazgatta a koronát úrnője fején. Valaki haragosan rákiáltott: "Szép dolog ez, Kharmion!" "A legszebb - felelte erre az udvarhölgy -, és méltó olyan sok király sarjához." Többet nem is szólt, és összerogyott a kerevet előtt.


86. Mondják, hogy a mérges kígyót a levelekkel betakart fügék alatt csempészték be Kleopatrához; ő kívánta így, hogy ne tudja, mikor harap testébe a fenevad. Mégis amikor kivett néhány fügét, meglátta a kígyót, és így szólt: "Mégiscsak itt van", s mezítelen karját odatartotta a kígyónak, hogy harapjon bele. Mások azt mondják, hogy a kígyót vizeskorsóban rejtegette, egy aranyguzsallyal piszkálta és ingerelte, mire ráugrott s belemart a karjába. De az igazság sohasem derült ki; egyesek azt is mondják, hogy a mérget egy hajtű kivájt belsejébe tette és a hajában rejtette el, de sem a tűszúrás helyét, sem a méregnek nem találták nyomát a testén. A kígyót sem találták meg a szobában; egyesek azonban azt állították, hogy nyomát látták a tengerhez közel abban az irányban, amerre a szoba ajtaja és ablaka nyílt. Ismét mások azt állították, hogy Kleopatra karján két, egészen kis szúrás nyoma látszott. Úgy látszik, ennek adhatott hitelt Caesar is, mert mikor a diadalmenetben Kleopatra szobrát vitték, karjára tekerőzött kígyóval ábrázolták. Állítólag így történt mindez." részlet, Plutarkhosz - Párhuzamos életrajzok [link]

2016. szept. 5. 21:56
 3/3 anonim ***** válasza:
71%

A történet alaptípusa sokkal régebbi Shakespearenál, de talán még Kleopátránál is. Különböző népek népmeséi, balladái, egyéb történetei szólnak a "keblen melengetett kígyóról". A magyar nyelvben is él ez a szólás-mondás, és felgyűjtött balladák is vannak ezzel kapcsolatban.


A történet lényege, hogy valaki, az aktuális ismert hősnő vagy egy ismeretlen leányzó, istápolja és segítséget nyújt a kígyónak. A keblén melengeti, hogy ne fázzon, sőt, archaikusabb változatok szerint szoptatja is. Majd a kígyó hálátlan lesz, és megmarja a megmentőjét. (A történetnek rengeteg változata van, például a kígyó nem más, mint egy átváltoztatott ember, stb.)


Modern változata ennek a több ezer éves történetnek az a vicc a békáról és a skorpióról, amikor a béka megmenti a skorpiót az árvíztől, kiúsztatja a hátán a partra, a skorpió pedig mégis megszúrja a fullánkjával a békát.


A Kleopátra-sztoriban is ez a történet üti fel a fejét. Hiszen Kleopátra kismillióféleképpen lehetett volna öngyilkos, de pont azért a kígyóval történt az eset, mert ez fejezi ki azt, hogy a hálátlanság és az ármány kergette őt az öngyilkosságba. A történet akkor is ezt az ármányt fejezi ki, ha Kleopátra valóban így lett öngyilkos, azonban ha mégsem így történt, akkor viszont sokkal inkább ezt fejezi ki a történet szimbolikája :)


Az, hogy a keblén, vagy a kezén marja meg a kígyó, az mindegy. A történet szimbolikája szerint a keblén, de erről a testrészről bizonyos korokban és körökben nem illett beszélni, ezért vannak olyan mesék és balladák is felgyűjtve ebből e témakörből, ahol a karján marja meg.

2016. szept. 6. 00:20
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!